Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

1868: XXXVIII. te. alapján), hogy maradjon előkészítő jellegű iskola a magasabb szakműveltség megszerzéséhez. A polgári iskola jövőjével kapcsolatban végül is az volt a legelfogadhatóbb vélemény, hogy szakiskolákká alakítsák át a polgári leányiskolákat is. Az országos probléma balassagyarmati lecsapódása talán még összetettebb, mint az ország más területén bárhol.

38 A balassagyarmati polgári iskola és a tanfelügyelő gondjait még egy személyes vonatkozású probléma is súlyosbította ebben az időben. Komjáthy Anzelm Jenő fia 1880 óta tanított a balassagyarmati polgári iskolában mint magyar-német szakos tanár. Az 1885. augusztus 1-i közigazgatási bizottsági ülésen Balassagyarmat város „Komjáthy Jenő, Kaposy István tanító és Benzenleiter Leontin tanítónő ellen fegyelmi eljárás megindítását, nevezett tanítók és tanítónő felfüggesztését, s a helyettesítő petitiónak a közoktatási miniszterhez.. . felterjesztését kérvényezte". Az iskolaszék javasolta nevezetteknek: három napon belül adják be lemondásukat. Az iskolaszék ezen intézkedése ellen a tanfelügyelő ,,veto"-t emelt. A tanfelügyelő szerint az iskolaszéknek nem áll jogában ilyen intézkedést tenni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elrendelt vizsgálat lefolytatásával az alispánt bízta meg. A tanfelügyelő meg volt győződve a vádak alaptalanságáról, ezért az iskola elleni általános, s nem e személyek elleni vizsgálatot kérte. A fegyelmi bizottság nevezetteknek állásuktól való felfüggesztését és helyettesítő tanerők kinevezését kérte. Az alispán egyetértett a fegyelmi bizottság kérésével. Határozatát ilyen értelemben hozta meg, s a vizsgálat lefolytatásával Stellner Antal tiszti főügyészt bízta meg. A vizsgálat befejezésének eredményeként nevezetteket állásuktól felfüggesztették. Benzenleiter Leontin öngyilkos lett, Kaposy István fegyelmi ügyét áttették a balassagyarmati fenyítőtörvényszékhez ; Komjáthy Jenőt 100 Ft pénzbírsággal sújtották, s azzal a kikötéssel zárult fegyelmi ügye, hogy a Közigazgatási Bizottság intézkedjék Komjáthy Jenő áthelyezése ügyében. Ekkor történt (1887-ben) Komjáthy Anzelm fiának és feleségének, Márkus Gizellának Szenicre történő áthelyezése. Az események hátterében megemlítendő Komjáthy Anzelmnek és Reményfy Józsefnek (Közigazgatási Bizottság tagja, a balassagyarmati polgári iskola iskolaszéki elnöke, Balassagyarmat város képviselőtestületének tagja, a balassagyarmati Népkör elnöke, Népbank igazgatója) személyes ellentéte, amelynek kezdete távolabbi múltra nyúlik vissza. Legélesebben az ellentétek ez ügyben ütköztek össze, amit még súlyosbított az a tény, hogy Komjáthy Anzelm fia is az események egyik szereplője volt.

39 Komjáthy Anzelm tanfelügyelősége idején került sor a vármegyében iparos-tanonciskoláknak, kisdedóvóknak, valamint a losonci polgári leányiskolának felállítására. A szervezési munkálatokban a tanfelügyelőnek oroszlánrésze volt. ,,Az 1881—1887-ig tartott magyar nyelvi póttanfolyamok" tartására, felügyeletére különös gondot fordított. Személyes látogatásai is jó alkalmak voltak arra, hogy befolyását kiterjessze a magyar nyelv tanításával kapcsolatban. A vármegyei közgyűlés azt kérte a tanfelügyelőtől, hogy ne csak a magyar, hanem a többi nyelv tanítására is ügyeljen látogatásai alkalmával.'

10 Nógrád vármegye tantestülete évi rendes közgyűlését 1888. augusztus 28-án Szécsényben tartotta; ugyanekkor bensőséges ünnepségen köszön249