Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

Mint tanfelügyelő tagja volt annak a bizottságnak, amely a mezőgazdasági ismeretek tanításával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. A Nógrád megyei tanítótestület 1882. augusztus 30-án Szécsényben tartott közgyűlésén határozatot fogadott el. Felkérte Nógrád vármegye nemesi közgyűlését, létesítsen ösztöndíjat a magyar nyelv tanításában kitűnő eredményt elért tanítók számára. A Nógrád megyei tanítótestület balassagyarmati járási köre más irányú tevékenységével hívta fel magára a figyelmet. (Részlet a kör 1883. május 9-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből:) „Komjáthy Anzelm királyi tanácsos, tanfelügyelő elodázhatatlanul szükségesnek látja, hogy Nógrád megyének különösen a felvidéke, mivel népiskolai tankönyvekben igen nagy hiányt szenvednek, olvasókönyvekkel láttassék el, s azért igen óhajtaná a tanítótestület segélyét 50 Ft odaajánlásban igénybe venni."

35 Az 1883. december 18-i tisztújító közgyűlésen újjáválasztott bizottságok tagjai sorában ismét megtalálható Komjáthy Anzelm (egészségügyi, számvizsgáló, állandó, bíráló, statisztikai bizottság), sőt a bizottságok szűkebb körű küldöttségeiben is: így a fegyelmi (már 1882, 1883-ban is) és a börtönvizsgáló küldöttségben.

36 Fontos iskolapolitikai döntést hozott a Közigazgatási Bizottság az 1884. április 5-i ülésen. Az állami és községi iskolaszékek jog- és hatáskörére vonatkozóan úgy intézkedett, hogy az iskolaszékek határozatai végrehajtás előtt a tanfelügyelőnek bemutr.tandók. A Nógrád vármegyei vármegyeháza fennállásának 50. évfordulóját úgy kívánták méltón megünnepelni, hogy ebből az alkalomból jelenjék meg „Nógrád monográfiája". A monográfia megjelentetésével kapcsolatos teendők kidolgozására bizottságot hoztak létre, melynek tagja volt Komjáthy Anzelm is (elnöke az alispán). A Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet újjáalakulása alkalmával intéztetett a tanfelügyelőhöz az a kérés a Nemzeti Intézet részéről, hogy a magyar nyelv tanításában és tanulásában kiváló eredményt elért tanítók, tanulók névjegyzékét állíttassa össze, s juttassa el a Nemzeti Intézethez. Az Intézet 1884. június 29-én újjáválasztott választmányi tagjai sorában ott volt Komjáthy Anzelm is. Gr. Gyürky Ábrahám főispánt 1884-ben Nyitra vármegye főispánjává is megválasztották. Beiktatási ünnepségén Nógrád vármegyét 50 tagú delegáció képviselte. Komjáthy Anzelm is tagja volt a delegációnak.

37 Nem rendszeres a tanfelügyelők részéről az iskolák látogatása. 1885ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben intézkedett arról, hogy a tanfelügyelők körzetüket rendszeresen látogassák: minden iskolát minden évben legalább egyszer. Ismételten visszatérő téma a megye tanügyi kérdései között a polgári iskola sorsa. Minden eddigi terv, célkitűzés megoldatlan, illetve eredménytelen volt. Erre következtethetünk abból, hogy 1885-ben ismét felmerült a kérdés: „Polgári iskola kell-e Balassagyarmatnak vagy kisgimnázium?" A javaslatok sorában olvashatunk arról ismét, hogy tanítsanak a polgári iskolában latint is, hogy a tanulók törés nélkül átmehessenek a gimnáziumba. De javasolják azt is, hogy alapos szakképzést is adjon az iskola, hogy a negyedik osztály elvégzése után szakiskolába is átléphessenek a tanulók. A radikális vélemény az volt: szüntessék meg a polgári iskolát. De változatlanul él az az elképzelés is a polgári iskola célkitűzését illetően (az 248