Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

Leblancné Kelemen Mária Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818—1900) „Őseim eredetüket régi iratok és hagyomány alapján a XIII. századra vezették vissza és állítólag Csabai vagy Czabay nevet viseltek mindaddig, míg »Komjáth« községet, Nyitra megyében, királyi adományul nyerték. Ezen községtől, illetve ennek adományozásával nyerte családom a »Komjáthi« előnevet. ... a hagyományok után úgy tudom, hogy Komjáth községet Komjáthy Péter zálogosította el Grassalkovich hercegnek. . . . Ránk, az adományozó utódaira már csak a név maradt."

1 A Komjáthy család egyik ága „Nyitra vármegyéből származik. A XVII. század első felében azonban már Nógrád vármegyében találjuk. Komjáthy Ábrahám (1639—1644) Nógrád megye jegyzője. Utóda, István részt vett az 1684. évi nemesi felkelésben. II. Ábrahámot. . . 1710-ben a kurucok árulóként lefejezték. Fiai Ábrahám és Sándor 1731-ben nádori adományt nyertek Bágyonra."

2 1770-ben Herencsény földesura Komjáthy Ábrahám is. Kisbágyonban (1770) Egry József, Komjáthy Ábrahám és a Meskó család bírt földesúri joggal. 1770-ben Szalmatercsnek a Pongrácz család, Komjáthy Ábrahám, Szilassy Ádám voltak a földesurai, Zagyvapálfalvának pedig a Komjáthy és a Pakots családok.

3 A lenyakazott II. Ábrahám gyermekei III. Ábrahám, Borbála és Sándor voltak. III. Ábrahám gyermekei: IV. Ábrahám, Klára és Katalin. Tanulmányunk szempontjából Sándor leszármazottai számunkra a jelentősebbek. Sándor fiai voltak Gábor és István. Komjáthy Gábor fia volt Komjáthy Ferenc, Komjáthy Anzelm édesapja/

1 Komjáthy Anzelm apja és nagyapja Pálfalván laktak. Ősi birtokaik már mind idegen kézen voltak. Nagy atyja áttért a római katolikus vallásra; ezért üldözték protestáns vallású rokonai. Atyja törekedett az elzálogosított és jogtalanul elvett birtokok visszaszerzésére — nem sok sikerrel. Önéletírása szerint apja is Pálfalván született 1787. október 1-én. Édesanyja Etesen született 1780. augusztus 4-én. Anyai nagyatyja, Géczy László Szent Iványí Ferenc országbíró tiszttartója volt Etesen. Ö maga is Etesen született, bár akkor szülei már Pálfalván laktak. „Anyai nagyanyám, özv. Géczy Lászlóné szül. csabai Ficsúr Borbála lakhelyén születtem, de illetőségi helyem Pálfalva, szüleim rendes lakhelye volt, és ezen körülmény a születési helyemre illetékes Karancs-sághi egyház anyakönyvében is így van bemutatva."

5 237