Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)

Az 1939. 4, te. alapján Karancsságon (Esztergomi egyházmegye) 1940. március 27-én kiállított „Keresztelési levél" szerint Komjáthy Anzelm 1818. július 13-án született. Apja nemes Komjáthy Ferenc rk., anyja nemes Géczy Erzsébet rk."

6 Apja mint Nógrád vármegyei esküdt rövid ideig hivatalnokoskodott. Azután csak családjának élt. Kilenc gyermeke volt: Antal, Anzelm, Bertalan, Mária (Hruskay Antalné), Constantia, Ferenc, Károly, Antónia (Csintalan Sándorné) és Lajos. Pálfalvai birtokán gazdálkodott 1834-ig. Ekkor gyermekei neveltetése céljából Egerbe költözött és ott laktak 1840-ig. 1840. november 3-án bágyoni birtokáról Egerbe utazása közben váratlanul meghalt életének 54. évében.

7 Özvegy édesanyja visszaköltözött Pálfalvára. Élt még mint özvegy 40 évig. Ezen idő második felét Komjáthy Anzelm házánál, az ő családja körében töltötte, 1880. január 13-án bekövetkezett haláláig. ,,. .. páratlan jó anya, az erélyesség és erényesség mintaképe volt".

8 Komjáthy Anzelm életének nagy része a közügyek szolgálatában telt el anélkül, hogy a család múltjával sokat törődött volna. De legalább családja nemes voltát szerette volna igazolni. Mivel ez visszamenőleg s anyakönyvi úton nehézkes volt, a királyhoz fordult a család múltjának előterjesztésével, s kérte, hogy régi nemességüket erősítse meg, s előnevének használatát engedélyezze. A király kérését meghallgatta. ,, . . . ezen jogosultság Ö Felségétől nyert legmagasabb felhatalmazás folytán kormányhatóságilag is megerősíttetik. Ezen elismervény részemre 1898. évi 10.019 számú alispáni végzéssel adatott ki, ezen végzés keltét megelőzőleg 1897. évi március 4-án vármegyénk alispáni hivatalából nemesi bizonyítványt is kaptam. Mindezekkel családom régi nemessége, a „Komjáthi" előnév használatának jogosultságával együtt minden kétséget kizárólag teljesen igazolva van." Az alispáni hivatalon keresztül az országos levéltári azonosítás alapján a belügyminiszter is értesíti nemessége elismeréséről és a „Komjáthi" előnév használatának jogosságáról.

9 Iskolai tanulmányait a szülői háznál kezdte édesapja vezetésével, 1825-ben. Elemi és középiskoláit Füleken, Vácott, Gyöngyösön, Egerben és Rozsnyón végezte. Bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott 1834—38 között Egerben. Egerből 1838-ban Nógrád megyébe, Balassagyarmatra került Kacskovics Károly tiszti főügyész mellé joggyakornoknak (patvarista). Az 1839-es tisztújításon Kacskovics megbukott, így főügyészi hivatalától is megvált. Komjáthy Anzelm ekkor joggyakornokságának folytatására Jankovich László szécsényi járási főszolgabíróhoz került Varsányba. Gr. Keglevich Gábor főispán 1838. november 15-én tiszteletbeli esküdtnek nevezte ki. 1840. augusztus végén Pestre ment, s ott Széli Imre királyi táblai ítélőmester mellett táblai jegyző lett. Közben készült az ügyvédi vizsgájára s járt a táblai ülésekre. Ügyvédi oklevelét 1841-ben szerezte meg, s a főispán még az évben Nógrád vármegye tiszteletbeli alügyészévé nevezte ki. Első szerelme, Vály Sarolta 1844-ben meghalt. 1846-ban jelent meg A magyar magánjogtan с munkája. 1848-ban alszolgabírónak, majd szolgabírónak választották. Elismert jogász volt.

10 Az 1848-as forradalom eseményeiben mint nemzetőr és népfelkelő kapitány vett részt: „Mint szolgabíró a vármegyének székhelyén, Balassagyarmaton volt Honvédállító Bizottságnak állandó tagja voltam, s kint a 238