Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között

5. ábra. Szabadkonyha bejárata. között váltakozott. Ilyen elrendezésű cselédlakásoknál a szobák ajtajai a pitvarból nyíltak. A LAKÁSOK BERENDEZÉSE a) A szoba berendezésének tárgyai Az uradalmi cselédek értékeinek őrzője, ízlésük, szépérzékük egyik megnyilvánulási helye a szoba volt. A bútorokon kívül itt tárolták ruhájukat, a sütés-főzés eszközeit, az ágyneműt, a falak díszítésére használt tányérokat, szentképeket. A lakások azonos mérete, beosztása körülhatárolta tárgyi kultúrájuk mennyiségét, de sok esetben minőségét is. A cselédek, közül ugyanis nagyon kevesen voltak olyanok, akik egész életükben csupán egy uradalomban szolgáltak volna. A kedvezőbb bérezés, a jobbnak ígérkező munkakörülmény, vagy az intézővel, gazdával történt nézetelté212 A szoba szélessége 3,5—4,6 méter, hossza pedig 4—5 méte

r között váltakozott. A keresztgerendás mennyezet 3,5—4 méter magasan volt a padozattól. A kamra hossza általában megegyezett a szoba hosszával, szélessége a két métert ritkán érte el. A belső falmagasság megegyezett a szoba magasságával. A szabadkonyhák 250X180 cm alapterületűek voltak. A szélessége volt a nagyobb, mert a konyha közepén helyezték el a viszonylag nagyméretű kemencét. (4. ábra) A konyha mennyezetét a boltíves szabadkémény töltötte ki. Pitvara csak azoknak a két lakásos közös konyháknak volt, ahol az udvarra nyíló ajtóval szemben levő közös konyharészt nyitott falazattal lezárták. (5. ábra) A pitvar hossza 3—4 méter, szélessége másfél-két méter