Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

tek az anyjukkal, pereskedtek egymással, perbe szálltak idegenekkel. Ë végeláthatatlan civakodás természetesen nem szült jó^vert. A családon belüli ellenségeskedés, a testvérek közötti egyenetlenségek kiélezték a familiáris viszonyt, megsínylette az amúgy is gyenge gazdaság, és megsínylették a gyerekek is. Ebben az ideges légkörben, jövő-menő fiskálisok között botladoztak a cseperedő utódok, Gyula, János és a négy lány. A Krúdyak pereskedése nem egyedi eset, majdhogynem foglalkozása a középnemesség azon rétegének, amely sem gazdasági, sem politikai — ideológiai téren nem tudott lépést tartani korával, leszakadt a nemzeti küzdelmektől, gyenge, elavult gazdagsága, elhanyagolt földművelése révén anyagilag sem tudott magasabb színvonalra emelkedni. A négy testvér közül Pál volt a legaktívabb. Szívós megszállottsággal pereskedett. Elsősorban gazdasági vonatkozású peres iratai vannak. így pl. bepanaszolta Nagy Antalt, szécsénykovácsi közbirtokos társát „hatalmaskodásai és kihágásai miatt", aki többek között úgy tett kárt javaiban, hogy ,,egy kas méhet alája tett égő kénkővel kívánt volna kiveszíteni". A falu bemutatásánál említettük másik perét, amit a jobbágyok indítottak ellene. De összetűzött Ebeczky István feleségével, Baloghy Borbálával is — birtokügyben. Fáy Károllyal is hasonló ok miatt pereskedett. Az Ipoly partján levő belső telkéből Fáy zsellérje bizonyos darabot „elfogott", s emiatt tiltakozik Krúdy Pál. Később azután barátságos úton megegyeztek egymással. Trnovszky József kiskürtösi közbirtokos viszont amiatt panaszkodott, hogy Krúdy Pál „saját telkein levő kerítését erőszakosan kivágatta", vagyis radikális módon növelte birtokát. E panasz kivizsgálásának eredményéről nincs adatunk. Gál Amália ellen azért indított pert Krúdy Pál, mert az bizonyos failletőségét lefoglalta. A pert ebben az esetben ő nyerte meg, de ahhoz, hogy a bírói döntésnek érvényt szerezzen, karhatalmat kellett kérnie a vonakodó alperes ellen. De vádolt ő mást is. így Pap Györgyöt, Szécsénykovácsi jegyzőjét mégpedig azzal, hogy káros és rosszlelkű tettei miatt kéri a jegyző hivatalától való elmozdítását. A határozat nem adott igazat Krúdynak, pusztán figyelmeztették Papot, „vigyázatosabb viselete legyen!". Bár nem per, de könnyen azzá lehetett volna Krúdy Pál zárgondnoksága is. Még 1837-ben nevezték ki Horváth Gedeon zárgondnokává Prónay Imrével együtt. A jegyzőkönyvek szerint számos esetben intézkedik, előterjeszt ebben az ügyben. Megunva — valószínűleg — a fáradságos munkát, már 1840-től saját kérelmei szerepelnek az iratok között, melyben zárgondnoki felmentését kéri. 1844-ben azért folyamodik a megyéhez, hogy „számadásainak átaladása, s a tömeg helyes kezelése felől megyei megismerésért, s feloldozásért esedezik". Vagyis vizsgálatot kér maga ellen. Valószínűleg azért, mert szóbeszéd járhatta — talán a Horváthok jóvoltából — zárgondnoki tevékenységét illetően. Nem véletlen ez a bejegyzés, mint látni fogjuk, ekkor már igen rossz hónapok járnak a Krúdyakra.

12 A folytonos pereskedésbe belejött Krúdy, 1841-ben igen furcsa ügybe keveredett. Ennek részletei Ebeczky József ellentmondásából derülnek ki, amelyet több kovácsi földbirtokos nevében jelentett be a megyei közgyűlésen. „Tekintetes Krúdy Pál úr ezen megyebeli, Szécsénykovácsi helységbe anélkül, hogy a közbirtokosok többsége őtet választotta volna, valamint Directorságot, vagy Inspectorságot a köz haszonvételekre gyakorolni kívánván a többi közbirtokosok jussa megsértésével, nehogy tehát ezen 164