Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

tonai szervezetet — szintén főleg határvédelmi okokból — a honfoglaló magyarság is huzamos — magyar és avar illetve magyar és bolgár — vezetésre bízta. A magyar vezetők székhelyeit a Ság, az avarokét a Szécsény és Csécsény helynevek jelölik. Ezek alapján rekonstrulálni lehet a honfoglaláskori katonai körzeteket. Ezek a Ság-Szécsény névvel jelölt parancsnoki központok országszerte egyik jellemzői az önként csatlakozott avarság honfoglalóink soraiba való bekerülésének, és népünkkel való együttélésüket még a XI. századi régészeti leletek is igazolják. A bolgárokkal hasonlóképpen párhuzamos vezetést alakítottak ki. Ezt vidékünkön a „Duka'* és „Ecskend" méltóságnevekkel jelzett katonai körzet képviseli. Az uráli csatlakozók között nyenyec- és enyec-szamojédok is voltak. Sőt — miként azt Gening-nek a mazunszki-kultúra területén végzett ásatásai és nyelvészeti kutatások is igazolják — a Gyarmat és a Jenő törzseink is szamojéd eredetű ősi népcsoportok magyarsággal való azonosulásának és egybeolvadásának a bizonyítékai. Ezeken kívül azonban a IX. században még olyan szamojéd eredetű és nyelvű töredékek is kimutathatók, amelyek — a mazuniszki leletek alapján is feltételezhetően — még a Kárpát-medencében is a saját nyelvüket beszélték. Ezek nyelvéből származik a magyar palóc néprajzi csoport neve. Ez az elnevezés a nyenyecszamojéd palóc, összezavarni, értelmetlenül beszélni, összekeverni, igéből származik és eredetileg a bolondod (bolondosi) határőr várispánsághoz tartozók egyrészt bolondosit, másrészt — különböző etnikai eredetű katonai körzetek népére vonatkozóan, épp úgy mint a bolgár népnév — keveréket jelentett. A bolondosi értelmezés gúnynévvé vált. Ezt igazolja Lolium temulentum növény magyar palóc vagy palócfü neve is, amelynek gombafertőzéses magvai, ha az valamiképp ember vagy állat elfogyasztja, kábultságot, zavarodott magatartást okoznak. A palóc néprajzi csoport neve tehát nem etnikai — nem feltételezett polovec-kun = palóc — eredetre mutat, hanem elsősorban a bolondóci-vár határőrszervezetébe, illetve egy többfajta etnikai eredetű katonai körzetbe való tartozásra utal. Eszerint egyes vidékeken gúnynévként, más vidékeken pedig gúnynévi értelem nélkül használták. JÁNOS BELITZKY Bemerkungen und Vermutungen über die Ansiedlungsgeographie und Geschichte des Landstriches der Palóczen im Früh-Mittelalter Anonymus, (der sich selbst nicht zu erwähnen wünscht) war der Geheimschreiber von König Béla III. (1172—1196). In seinem Werk „Gesta Hungarorum" (Kap. 7) berichtet e rüber die Zusammenhäge vom Anfang der Wanderung des Ungartums aus der Heimet ihrer Vorfahren im Ural Zusammen mit den Ungarn machte sich eine Vielfalt verbundener Völker auf, sie waren ebenfalls dort einheimisch, um eine neue Heimat zu suchen. Die Anzahl derer nahm am Rande des von ihm niedergeschriebenen Weges mit noch mehreren sprachverwandten Völkern zu. Ausser den archäoligischen Befundmaterialien beweissen auch Orts-, Nationalitätsund Personen- namen, dass sich Bruchteile von Völkern im Karpaten-Becken ansiedelten, die in den Sprachen Samojed, Ob-ugrisch, Perm-finnisch, Ш