Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

пек az „olasz" névvel is illetett töredékeknek hadrendi alkalmazását bizonyíthatnák a honti Palojta helynevek is, ha azokat a romá

n nyelv palaj .határőr' szavából eredőnek tekinténők. Az elnevezés azonban a szláv ,vízparti hely' elnevezésből is eredhet. Véglegesen itt is csak a kora középkori személynévanyag adhatna felvilágosítást. Az elnevezés szamojéd ,nyírfás' jelentése is lehetséges. A hadrendi névnek is tekinthető és a II. sz. vázlaton dőlt betűvel rajzolt nemzetségnevek a Dunántúl is előfordulnak, de többet közülük a zsúfoltság elkerülése végett nem ábrázoltam. A rábaközi Veszkény a Vezekények тегfelelője. Kérdés, hogy a Sárkány helynevek hadrendi vagy pedig méltóságnévnek tekintendők-e? A II. és a III. sz. vázlat hadrendi felépítésével kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt, hogy a hont—nógrád—gömöri részek védelmi rendszerét az idők folyamán a gyepűk előretolása következtében felszámolták, a nyugat-dunántúli hadrendek viszont az ennsi, majd pedig a bécsi medencei határvonalak feladása után egyre inkább határvédelmi feladatokat láttak el. Ennek következtében a visszavonuló hadrendek elhelyezkedésével és újabb védelmi gócok létesítésével is számolnunk kell. Az itt nyert kép tehát nem olyan zavartalanul honfoglaláskori, mint a hont—nógrád—gömöri részeken. Ennek a torlódásnak eredménye a számos méltóságnév és a számos egykori földvár. A honfoglaláskori névanyag megállapítása szempontjából még számos, más területek helyneveivel történő összehasonlításra lesz szükség. Például, figyelmet érdemel a Horpács helynév nógrádi és soproni előfordulása. E két előforduláson kívül egyelőre nincs adatom erre a helynévre. Hihető, hogy a „csigla" szóval — és így ismét avar vonatkozásokkal — áll kapcsolatban a Csögle helynév. Ez gyanítható Győrszentiván kora középkori Urukang nevéről is. A Bőröndöt és a Bárándot a Berend változatának tekintem. A 3. sz. fénykép a Gening-féle térképvázlatról készült. Ezen a baskír Jenej törzs területét, a könnyebb felismerés végett, bekereteztem. BELITZKY JÁNOS Észrevételek és feltételezések a Palócföld kora középkori településföldrajzához és történetéhez ANONYMUS, III. Béla király (1172—1196) magát meg nem nevező jegyzője a Gesta Hungarorum című művében (Cap. 7.) a magyarság uráli őshazából való elindulásával kapcsolatban megjegyzi, hogy velük együtt az arról a vidékről származó szövetséges népek sokasága is útrakelt új hazát keresni. Ezek száma az általa leírt útvonal mentén további nyelvrokon népekkel gyarapodott. A különböző szamojéd, obi-ugor, permifinn, volgai-finn, és balti-finn nyelveket beszélő töredékek Kárpát-medencében való letelepedését, hely-, nemzetség- és személyneveken kívül, régészeti leletek is igazolják. így a karancslapujtői honfoglaláskori mordvin leletaíiyag az ugyanezen a területen még a XVI. és XVII. században is élő Moksa családok őseinek a IX—

X. század fordulóján történt idekerülésére utal. Vidékünk ekkor gz egyik bolgár dukátus része volt, amelynek vezetői és lakossága önként tehódolt és a honfoglalás további harcaiban szövetségesként vett részt. A. bolgárok a tiszai avar kaganátus IX. századi összeomlása után vették birtokukba a fémbányászat szempontjából fontos területet és az itt talált avarságot — átvéve az egykori avar határvédő gyepüket — besorolták a bolgár településrendbe. Ezt az avar-bolgár ka110