Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Borsai Ilona

BALASSA IVÁN zárszava A kétnapos tanácskozás során, az előadásokban és a vitákban számos kérdés merült fel, melyek közül csupán a legjelentősebbeket, a sokszor és más-más megfogalmazásban visszatérőket kívánóim most összefoglalni. A Palóc Monográfia előkészítése során feltétlenül szükséges a terepen végzett gyűjtések meggyorsítása és egy meghatározott időn belül való lezárása. Ezzel egyidejűleg fel kell tárni azokat a forrásokat, melyek az egyes múzeumok adattáraiban meglehetősen nagy számmal találhatók. Így érdeimes lenne a Palóc Archívumban, a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában és máshol elég nagy számban meglevő, sok esetben kiváló minőségű kéziratos gyűjtések jegyzékét, kisebb annotálással közreadni, mint azt legutóbb Pest megyében tették (Sándor Ildikó Pest megye néprajzi irodalma. Kéziratok. Szentendre, 1975). Ez utóbbi munkát a palóckutatás munkatársai is haszonnal forgathatják. Azt hiszem hasonlóan nagy segítséget jelentene, ha a fenti intézmények gazdag fényképarchivumát is teljes egészében ismernénk és megfelelően használhatnánk. A hozzászólók több alkalommal hangsúlyozták, hogy a készülő monográfiának történeti szemléletűnek kell lennie. Hogy azonban ezt megvalósíthassuk, ahhoz a történeti források megfelelő ismerete szükséges. Az egyes megyei levéltárak, az Országos Levéltár ilyen jellegű anyagában a néprajzi szakkutatók azonban nehezen tájékozódnak. Éppen ezért szükséges lenne, hogy a kutatópontok legfontosabb levéltári forrásairól megfelelő tájékoztatást kapjunk, ami nemcsák megkönnyítené, hanem jelentős mértékben meg is gyorsítaná az alapanyag összegyűjtését. A gyűjtés során azonban nemcsak Magyarországon szükséges körülnéznünk, hanem a tőlünk északra fekvő szlovákiai palócok körében is. Itt különösen a CSEMADOK aktivistái, de jó néhány múzeum és tudományos intézmény kutatói végeztek jelentős gyűjtéseket. Sőt 1975-ben nyolc magyarországi néprajzkutatónak arra is lehetősége nyílt, hogy az Alsó-Garam mentén, Párkány (Sturovo) környéki magyar falvakban monografikus gyűjtéseket végezzenek. A nyolc tanulmány el is készült és ez, mint a palóc terület nyugati határa, megérdemelné, hogy nemcsak szlovákul, hanem magyarul, könyvalákban is megjelenjék. Erre talán a palóckutatások keretén belül lehetne lehetőséget teremteni. Szlovákiában azonban nemcsak a magyar, hanem a szlovák néprajzi kutatásokat is figyelemmel kell kísérnünk, hiszen a palócetnikum teljes északi határán szlovák lakossággal érintkezik, így a kölcsönhatás közöttük rendkívül jelentős. Éppen ezért kívánatos lenne, ha minél többen megismerhetnék a jeles szlovák néprajzi bibliográfiákat. Esetleg egy kisebb terjedelmű ajánló bibliográfiát lehetne összeállítani. Mindenképpen kívánatos tovább folytatni a miskolci Hermán Ottó Múzeum nagyszerű vállalkozását, a „Szlovák tékát", mely kutatóinkat szomszédaink legfontosabb néprajzi eredményeivel ismerteti meg. A szlovák néprajztudomány megismerésében számíthatunk a szlovák kollégák segítségére. Egy másik olyan kérdés, amit többen is felvetettek: a publikáció. A palóc kutatás már évek óta tart, de az eredményekből még viszonylag kevés látott napvilágot, pedig tudjuk, hogy máris értékes megállapítások rejtőznek az egyes kutatók fiókjaiban .A lehetőség pedig több irányban is adott. Először is a palóckutatásnak magának is meg van erre a lehetősége, mint ahogy már önálló munkát a kérdőíveken túl is jelentettek meg. Az öt megyei múzeum 90