Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Zárszó: Balassa István

kidaványai, évkönyvei is jelentős teret biztosíthatnának egy-egy tanulmány közreadására, Itt is van már kezdeményezés, de szerintem még sok a kiaknázatlan lehetőség. Természetesen az országos folyóiratok, elsősorban az Ethnographia is szívesen fogad olyan kéziratokat, melyek a palóckutatás egyik vagy másik eredményét adja közre. A minél szélesebb körű publikáció egyben segítséget jelentene a monográfia elkészítéséhez, hiszen a megjelent, sőt sok esetben megvitatott eredményeket csak be kellene abba építeni. A sokféle adat, forrás előszerkesztését már jó előre el kell kezdeni. Sőt ez a munkálat már lényegében a részletes vázlat összeállításával meg is indult. Ezt a munkát még inkább meg kell gyorsítani és minél előbb ki kell dolgozni az egészen részletes tervet. Többen felvetették, hogy a fejezetszerkesztők a szerzőkkel minél hamarabb üljenek össze és aprólékosan beszéljék meg az egyes tanulmányokat. Amikor ezt a munkát befejezték a fejezetszerkesztők a szerkesztővel, főszerkesztővel egyeztessék az egyes fejezetek részleteit, hogy a fedéseket minél inkább el lehessen kerülni. Erre a munkára szükség van azért is, hogy az egyes részek ne különüljenek el egymástól, hanem minél inkább forrjanak össze. Ezt a kívánt egységet pedig csak a szerkesztői gárda nagyon szoros együttműködésével lehet elérni. Ha az elhangzott javaslatokat figyelembe vesszük, akkor szerintem a kéziratok elkészülésének határidejét legalább egy évvel előbbre lehet hozni. Ennek az lenne az eredménye, hogy a mostani ötéves tervünk utolsó évét a szerkesztésre, kiegészítésre, lektorálásra lehetne felhasználni. így a következő ötéves tervet már a nyomdábaadással és megjelentetéssel lehetne kezdeni. A számos elvi kérdés közül, /mely a tanácskozás során felmerült a néprajzi, etnikai csoportok fogalmának meghatározásában nern sikerült egyetértenünk. Ez pedig, éppen akkor, amikor a palócokat, a legnagyobb és legelterjetebb magyar etnikai csoportot vizsgáljuk, sok nehézséget okozhat, amint ahogy okozott is. Ezzel a bizonytalansággal a magyar néprajztudomány több nagy vállakózása küzd, éppen ezért legalább is meg kell kísérelni az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdések tisztázását. Amennyiben a palóckutatás mostani értekezlete felhatalmaz arra, akkor a Magyar Néprajzi Társaság elé terjesztem azt a javaslatot, hogy az 1977. év folyamán egy kisebb, 30-40 főt magába foglaló értekezleten vitassuk meg az etnikai csoportok vizsgálatának elvi és módszertani kérdéseit, Amennyiben a Néprajzi Társaság Választmánya ezzel egyetért, akikor 1977. év őszén Gyöngyösön, Egerben vagy Sárospatakon lehetne ezt az összejövetelt megtartani. E rövid összefoglalóban csupán néhány felmerült és általam fontosnak vélt kérdést érintettem. Az előadások, az élénk vitakedv egyaránt arról tanúskodott, hogy a palóckutatás jó úton halad, és így minden remény meg van arra, hogy az annyira várt palóc néprajzi monográfiát minél hamarabb kezünkbe vehessük. 91