Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei

az egyik eredeti formájában a falvanként, a másik tematikus csoportosításban áll a kutatók és feldolgozók rendelkezésére. Az anyag a tervezett monográfiánál — mint láttuk — jóval nagyobb területről származik, ezért egyes kulturális elemek elterjedésének változatainak megismerésére használható fel. Erre már láttunk is egy példát: Paládi Kovács Attila a vászon hátitarisznya formáját, használatát, elterjedését kutatva, éppen a kérdőív válaszai nyomán a tárgyat területünk nagy részén palóc jellegzetességnek ismerte fel. A ternatikus gyűjtésnek túlnyomó részét a kiadott 18 kérdőív segítségével tárták fel, ami biztosítja az adatok használhatóságát, hitelességét. A kutatás az öt megye területén 123 településen és 25 témában folyt, eredménye pedig 20 400 oldal gyűjtési szöveg, amit az adattár 505 tételszám alatt őriz. A gyűjteményt kettős mutatórendszer (földrajzi és szakmutatók) teszi kezelhetővé. A néprajzi gyűjtések kéziratait az egri múzeum egy erre a célra elkülönített adattárban őrzi, ahova befutnak a gyűjtött adatok és nyilvántartásba kerülnek. A központi adattár az anyag természetéből következően két nagyobb csoportra válik szét: a felderítő kérdőív válaszai és a tematikus kérdőívek segítségével gyűjtött adatok csoportjára. A gyűjtések tekintélyes része társadalmi úton került be az egri múzeum adattárába. 1963 óta kérdőíveink segítségével 257, a palóc kutatási témákhoz és területhez kapcsolódó pályázat készült, főleg a Heves megye társadalmi aktívák munkájaként. Mind a felderítő, mind a tematikus kérdőívek gyűjtésében számos oktatási és közművelődési intézménnyel kerültünk kapcsolatba, s közöttük jelentősebb eredményeket értek el a következők: a debreceni tudományegyetem és a budapesti tudományegyetem néprajzi tanszékei, az egri tanárképző főiskola, az egri Szilágyi Erzsébet, Gárdonyi Géza és Dobó István gimnáziumok, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, a hatvani Bajza József Gimnázium, a mezőkövesdi és az ózdi gimnáziumok, az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a pétervásári járási és az encsi járási művelődési házak honismereti szakkörei. A kutatás megindulása óta az északi magyarság etnográfiáját vizsgáló számos dolgozat jelent meg a különböző szakmai kiadványokban, ezek azonban nem vették igénybe a kutatás anyagi támogatását. A központilag kezelt keretből eddig két munkát adtunk ki, kettőnek a megjelenését pedig támogattuk. 1973-ban jelent meg a Szolnok megyei múzeumokkal közös kiadásban a Jászdózsa és a palócság с kötet 327 lap terjedelemben. A kötet, amit tudományos ülésszak vitatott meg, módszereiben és eredményeiben a további feldolgozó munka során is hasznosítható tanulságokkal szolgált. 1975-ben jelent meg Reguly Antal 1857-ben írott naplója 211 oldalon, amit Reguly tág érdeklődési köre következtében több tudományos kutatója forrásként kezelhet. A palóc kutatási keretből segítséget adtunk Nagyréde község történeti monográfiája II. kötetének kiadásához és a Bükk-hegység barlangépítményeiről készített füzet megjelentetéséhez. A történeti kutatások tekintetében a palóckutatás célkitűzéseit is jelentékenyen segítette Nógrád megye történeti monográfiájának megjelenése, benne a palóc ethnogenezis egy újabb hipotézisével és általában, a megye lakosságának életmódját a jelenkorig követő bemutatásával. — A tervezett palóc néprajzi monográfia szerkesztésének előmozdítására elkezdtük egy szűkebb terület népesedéstörténeti adatainak vizsgálatát topográfiai csoportosításban. Ennek során elkészül valamennyi Heves és Borsod megyei kutatópont történelmi adattára 9 ív terjedelemben, továbbá 30 település 1828. évi összeírásából a családnevek kivonata. Utóbbi az antropológiai vizsgálatokhoz vált szük8