Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei

BAKÓ FERENC referátuma Tisztelt Tanácskozás! Gazdasági és társadalmi életünk történetének, fejlődésének egy szakasza zárult le a múlt év végén és kezdődött el ezzel az évvel. A népgazdasági tervek kialakítása és teljesítése egyúttal meghatározza a tudományos és közművelődési munkát is, ezért kézenfekvő, hogy ebben az évben számot adjunk arról, mit tettünk, milyen eredményeket értünk el és mi van még hátra, milyen elképzelésekkel kívánjuk munkánkat, kutatásainkat folytatni. A palóckutatást 1967 őszén, egy Egerben tartott tanácskozás indította el, amelyen részt vettek elsősorban a területileg érdekelt megyék tanácsainak, múzeumi szervezeteinek kiküldöttei, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya, a Néprajzi Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, a MTA Néprajzi és Népzenei Kutató Csoportja, a MTA Nyelvtudományi Intézet, az ELTE és a KLTE Néprajzi Intézete és az egri Tanárképző Főiskola munkatársai. A jelenlevők indokoltnak és az általános tudománypolitikai célkitűzésekkel megegyezőnek tartották a hazánk északi hegyvidékén élő magyarság, a néprajzban palócoknak nevezett néprajzi csoport komplex vizsgálatát olyan módszerekkel, amelyben fő hangsúlyt az etnográfia kapja, de szerepet kap benne emellett a történelem, a nyelvészet, a népzene, a szociográfia, a földrajz és az mebertan is. A minisztérium a kutatás szervezésével, irányításával az egri Dobó István Vármúzeumot bízta meg, anyagi fedezetét pedig a minisztérium és az illetékes megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok) évente biztosított rendszeres hozzájárulása képezte. Az 1968. és 1975. évek között végzett kutatások túlnyomó része néprajzi, kisebb része történeti, ill. antropológiai volt. A néprajzi gyűjtőmunka metodikai előkészítéseként megjelent az egri tanácskozás elvi állásfoglalásokat közlő anyaga, egy bibliográfia és 18 kérdőív ill. gyűjtési útmutató. Az összesen mintegy 1000 oldalon, 58 nyomdai ív terjedelemben megjelent anyag jelentős módszertani segítséget adott elsősorban az önkéntes, társadalmi gyűjtőknek (ifjúságiaknak és felnőtteknek egyaránt), és ez a segítség a népélet minden területére kiterjedően a tudomány számára hiteles és értékes adatokat eredményezett. A kutatás első fejezete a felderítő kérdőív összeállítása és ennek alapján a helyszíni gyűjtés volt. A kiválasztott 57 kérdés a népi kultúra és társadalom olyan elemeinek feltárására irányult, amelyet — szakértőink véleménye szerint — a tudományos köztudatban a palócságot leginkább jellemezték. Terveink szerint a felderítő kérdőívet Nógrád megye egész területén, Pest, Szolnok és Heves megye északi részén, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén kívántuk végigkérdezni. Az öt megye területén eddig mintegy 600 településen végeztük el ezt a munkát és Borsod, valamint Heves megyékben 50 település még felderítetlen. A kérdőíveket két példányban készítettük: 7