Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Borsai Ilona

színen lévő, országosan ismert anyagot hozzák. Hasonló a helyzet a népköltési gyűjtemények szempontjából, még ha valamivel jobb is bennük az eredeti népi anyag aránya. Hiteles népi anyagközlés szempontjából kiemelkedő jelentőségű Pap Gyula Palóc népköltési gyűjteménye, valamint Kiss Áron nagyszabású Magyar gyermekjátékgyűjteménye; ezek mellett, ha töredékesen vagy csak utalásszerűén is, igen értékes népzenei vonatkozású adatokat tartalmaznak a nép életével, szokásaival foglalkozó leírások. Mindezeknek egymással, majd a 20. századi adatokkal való egybevetése során számos adat nyert „időbeli" megerősítést „térbeli" — azaz területi — különállását, sajátosságát illetően; a továbbiakban ezekből mutatunk be néhány jellemző példát. 1. Pap Gyula Nógrád megye „Salgóvidékéről" származó gyűjteményében az alábbi naphivogató mondókát olvashatjuk: „Gyöjj ki gyöjj ki verő! Ne menj Maconkára! Mer' Maconkán Csontot törnek, Tökvei harangoznak." (146. o.) Kiss Áron e naphívogató-típus két változatát közli: „Süss ki, süss ki verőké" (22/9) és „Menj fel, menj fel, bárányka" (23/16) kezdősorókkal ; az elsőt dallammal, „Mátra környéke", a másodikat dallam nélkül, bővebb szöveggel, Gyöngyösvidék" hely-jelöléssel. A Magyar Népzene Tára első, ezren felüli játékdalt és mondókat tartalmazó kötetében e szövegtípusnak még csak egyetlen, távoli rokonát találjuk Manga János Nyitra megyei gyűjtéséből (MNT I. 45.) ; későbbi, 1955—75 közötti gyűjtéseink folyamán azonban számos újabb változata került elő, valamennyi palóc, vagy palóc kirajzású községekből, mint: Mátraverebély, Tar, Nagybátony, Mátraderecske, Bükkszék, Jászárokszállás, stb. (pl. Borsai—Kovács 1975, 61—62). Dallamaik — Kiss Áron gyűjteményének változatát is beleértve — mind az ereszkedő dur trichord („m r d") motivikákból építkeznek, rendszerint „mmrr (dm d)" kezdőmotívummal. A Magyar Népzene Tára anyagának dallam-földrajzi vizsgálatából világosan kitűnik, hogy míg a „s 1 (s m)" dallam-magot tartalmazó gyermekdalok magyarlakta területen bárhol előfordulnak, a „m r d" motivikából építkező dallamok (MNT I, 41—150) a Dunától északra és keletre eső területek jellemzői. A „m r (dm d)" kezdőmotívummal induló dallamok pedig (MNT I. 123—140) — egy Arad megyei és egy bukovinai adattól eltekintve — mind palóc területről (Nógrád, Heves, Borsod megyékből) származnák. 2. A Magyar Nyelvőr 1877.-i évfolyamában B. Pongrácz Emil a következő szöveget közli Nógrád megyéből: Fehér liliomszál, Támaszd meg oldalad Fehér liliomszál, Támaszd meg oldalad Hej ugorj a Dunába, Hej az arany villával, Ugorj a Dunába; Az arany villával. Szákajcsd ki rózsádét, Szakajcsd ki rózsádét, Hej forgasd violádot, Forgasd violádot! (93—94. d.) 75