Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Borsai Ilona

A „Fehér liliomszár' kezdetű, szöveg tartalmilag az első két versszakkal megegyező játékdal az ország egész területén közismertnek mondható, igen különböző dallamtípusokkal. A fenti szövegben azonban az egyes versszakok ismétlődő első sorai, valamint a harmadik — és csak a harmadik — sorokban betoldott „Hej" szócska nyilvánvalóan arra a tripodikus beosztású, emelkedő dúrhármassal induló dallamtípusra utal, amelyhez kapcsolódva jelenik meg ez a szövegtípus ugyancsak Nógrád megyéből Kiss Áron gyűjteményében (317/19) éppen úgy, mint akár a MNT első kötetében (524—527) akár legújabb gyűjtéseinkben, kizárólag Nógrád és Heves megye területéről. (1. pl. Borsai—Igaz 1956, MNGyJ 35. sz., stb.) 3. Pap Gyulánál — tehát Nógrád megye Salgóvidékéről — jelenik meg először a következő játékdal szöveg is: — Mé' küldött az ur asszony? haja gyöngyös haja. Nektek hidat csinálni! haja gyöngyöm haja, — Minek nektek az a híd? haja gyöngyöm haja. Katonának át járni! haja gyöngyöm haja. — Mi lesz annak válsága? haja gyöngyöm haja. Piros barna menyecske! haja gyöngyös haja. (Játékok, 2) Kiss Áron „Hídépítés" c. fejezetében (207—210) tíz másik változatot közöl ebből a szövegtípusból — hármat dallammal együtt —, Heves és Nógrád megyékből, a Jászságból, s egyet Arad megyéből. 1939-ben Melich János 8 újabb változatot közöl, valamennyit Nógrád megyéből, s megállapítja, hogy „a Haja gyöngye haja ismétlő sorú hidas játék... olyan helyen járatos volt, vagy járatos, ahol az ú.n. palóc nyelvjárást beszélő magyarság él." (Ethn. 1939, 95) A magyar változatok mellett Melich részletesen ismerteti e játékszöveg-típus szlovák, kárpátaljai és Mosón megyei horvát változatait is, meggyőzően bizonyítva, hogy mindezek a palóc területre jellemző magyar típus átvételei. Tény, hogy a MNT I. újabb adatai — egy Baranya megyeitől eltekintve — szintén palóc területekről (Nógrád, Heves, Hont, Pest megyékből) származnak, s ugyanígy a legutóbbi 25 év gyűjtései alapján előkerült változatok is. E szövegtípus dallamai első tekintetre sokfélének tűnhetnek; a Baranya megyei kivételével azonban lényegükben azonosnak mutatkoznak: a kvint körül mozgó 2 ütemes motívum után újabb két ütemben fokozatos ereszkedés az alaphangra. A MNT I. 762. jegyzetében a szerkesztő figyelmeztet e dallam rokonságára azzal az 1520 körüli töredékkel, amelyet Pominóczky Fülöp jegyzett fel a gyulafehérvári könyvtár egyik kéziratos Manuélájának belső borítólapjára, „Bátya, bátya, mely az út Becskerekére" szöveggel (1. Szabolcsi 1955, 17). Ha eltekintünk attól, hogy a Pominóczky-dal első ütempárja nem a kvint, hanem a kvart körül mozog, a hasonlóság valóban fennáll, nem csak ezzel az egy dallal, hanem az egész típussal. (így pl. MNT I. 530—31; 721—24; 729—31; 752—53; 762—64. Borsai—Igaz 1956, 71—72, stb.) 4. A palóc lakodalom egyik jellegzetes mozzanatának, a „nagy hérész"nek ismertetésekor (a „hérész"-, vagy „hőrész"-re vonatkozóan 1. még Balogh 1827, 50; Pápai 1890, 28; MNT III/'A, 1004 o.) Pintér Sándor а lakoma alatt felhangzó dalok között az alábbi szöveget közli: 76