Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Martin György

is igen értékesek. A palóc falvakban főként „kanásztánc", „kondástánc" néven találkozhatunk emlékeivel, de ide kapcsolódnak az „oláhos" és „seprűtánc" néven ismert változatok is. E táncra már csak a legidősebb nemzedékek köréből remélhetők még emlékezésszerű adatok, épp ezért gyűjtésük sürgős. Minden pásztortánccal, eszközös táncokkal kapcsolatos adat részletes elbeszéltetése és pontos, szó szerinti rögzítése igen fontos a palóc táncok múltjának felderítése érdekében. Az eddigi adatok alapján nyugaton (Nógrád, Hont) a dunántúli (két keresztbetett bot körül járt) kanásztáncnak megfelelő, keletebbre pedig (Gömör, Borsod) a Felső-Tisza-vidéki botolókhoz hasonló botforgatós küzdő jellegű botos táncok lehettek ismertek. A pásztortáncok lappangó emlékeinek felidézése érdekében minél több helyen kívánatos a következő kérdéseket feltenni: 1. Láttak-e, hallottak-e, bottal, juhászkampóval, kondásbaltával, balaskával, fokossal járt táncról, amikor a pásztor az eszközt forgatta kezében, a lába alatt átkapkodta vagy a földre helyezve körültáncolta, illetve két botot keresztbe téve táncolt? 2. A fejre, vagy földre helyezett üveggel, pohárral, illetve kalappal, sapkával, seprűvel jártak-e hasonló eszközös táncot férfiak, vagy nők, esetleg párosan is? Ki, mikor, hol, hogyan, milyen zenére táncolta? 3. Milyen táncnótákra táncoltak a régi pásztorok? Ismerik-e a következő kanásznótákat: Az oláhok, a barátok facipőbe járnak; Uccu kondás a gyepen a baltával játszik; Felment a kondás a fára, makkot rázott az aljára; Kecskemétre kéretnek, oda nem adnának... kezdetűeket? Kik és mit táncoltak ezekre a nótákra? A zenészek, dudások ismerték-e ezeket? 3. A gyertyástánc A történeti emlékanyag alapján hajdan szélesebb körben is ismert menyasszonyfektető gyertyástánc ma már szinte csak nyugati palóc jellegzetesség. Kelet felé egyre szórványosabb, csak jellegzetes dallama (Mikor a menyaszszonyt fektetni viszik. . .) követhető Borsodig, Zemplénig. Páros, oszlopban vonuló vagy forgatós osztótánc, kígyózó lánctánc vagy körtánc formában ismert. Többnyire vőfélyversekkel és a szertartásos táncosztással kapcsolódik. Kutatása a reneszánsz tánctradíció, valamint az északi (lengyel és szlovák) táncdivatok asszimilációja, folklorizálódása szempontjából tanulságos. A gyertyástáncok felderítése érdekében a következő kérdések tisztázása szükséges minél több helyiségben: 1. Ismerik-e a menyasszonyfektető gyertyástáncot, vagy milyen más táncnál alkalmaztak gyertyát a lakodalomiban? (Pl. menyasszonytánc, hajnaltűztánc). 2. Mi a helyi elnevezése, mikor, kik és hogyan járják? A tánc dallamai, menete, formája, befejezése, a kapcsolódó vőfély versek. Párosan, sétálva, párosan forogva, a leányt kar alatt forgatva, csoportosan kígyózva vagy körben táncolják? Táncosztással kapcsolódik-e? Kik és mit csinálnak a gyertyával, vagy gyertyákkal? 4. A verbunk Férfitáncaink újabb típusának a palócvidéken is mindenütt élnek regionális változatai. A férfitánc, a verbunk terminológia és a verbuválások em68