Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Martin György

A karikázó sajátos elnevezései, lépései s a körtánc következetes forgásiránya alapján a palócvidéken belül kisebb köntáncdialektusolk is kirajzolódnak (Galga-vidék, Ipoly-vidék, Mátra vidék, Medvesalja, Eger-vidék stb.). Több adattal való pontosabb körülhatárolásuk támpontot adhat olyan kisebb etnokulturális egységek meghatározásához, amelyek nemcsak a táncélet, hanem a népi kultúra más jelenségeinek tekintetében is összetartoznak. Ehhez azonban minden falura kiteirjedő adatgyűjtés lenne szükséges. Ez a feladat társadalmi gyűjtők segítségével is megvalósítható, ugyanis a karikázó a legegyszerűbben rögzíthető táncfajita. Kikérdezéssel, helyszíni megfigyeléssel (film nélkül) is megbízható adatok nyerhetők e táncfajta alapvonásairól. Ehhez a következő információkra van szükség: 1. Hogy nevezik a leányok énekszóra körben járt táncát? (Karéjba, körbe, karikába táncolás, karaj, karéjozó, köröző, sergés, sürgős, söndörgés, ugratás, szédülés stb.) 2. Kik, mikor, hol, milyen alkalommal járták a táncot? (Csak leányok, böjtben, tavasszal, vasárnap délután az utcán, táncmulatság megkezdésekor vagy szüneteiben, lakodalomban kontyoláskor, a hajnaltűztánc alkalmával). 3. Hogyan fogódzkodnak össze? (Egyszerű-, vagy hátul keresztezett kézfogással, vállon, derékon, egymásba karolnak stb.) 4. Hány részből állt a tánc? Volt-e lassú és gyors része? Mi volt az egyes neszek elnevezése? 5. Milyen dalokat alkalmaztak a lassú és gyors részhez? (Néhány kedvelt körtáncdal lejegyzése, legalább szövege első sorának feljegyzése). 6. Az egyes (lassú és gyors) tánorészelkben milyen lépésfajtáikat alkalmaztak, s hagyan nevezték ezeket? A lassúban előforduló lépéseket: a) Nyitózáró lépés mindig egyirányba; b) egylépéses csárdás szimmetrikusan vagy egyik irányba mindig nagyobbat lépve; c) kétlépéses csárdás szimmetrikusan vagy egyik irányba mindig nagyobbakat lépve; d) egyik irányba egyes, másik irányba kettes lépést járnak; e) elől-hátul keresztezve sétáló lépés; A gyors forgó rész lépései: f) a kör forgatása fent-, vagy lenthangsűlyos lépéssel (azaz külső vagy belső lábbal kezdve) ; g) forgásirány váltása egylépéses csárdással vagy elaprózott hármas lépéssel). 7. A karikázó táncolása folyamán milyen sorrendben s időtartamban (hány nótán keresztül) követték egymást a táncrészek s az egyes lépésfajták? Rendszerint a hosszabb lassú részt rövidebb forgós követi, s a két rész változása alkotja a tánefolyamartot). Volt-e falurészenkénti, vagy nemzedékenkénti eltérés a körtánc lépései között? 8. Az egyes táncrészeket meghatározó lépésfajtákkal milyen irányba szokták forgatni a kört? (A lépések leírásakor mindig megjelölendő a kör folyamatos forgásiránya is). Néhol csak egyirányú, másutt mindkét irányban való forgást alkalmaztak. 9. Milyen falulkerülő vagy párválasztó játékot szokták még alkalmazni a felnőtt leányok a karikázási alkalmaikkor? (A játék neve. dallama, formáia. lépései.) 2. Pásztortáncok A pásztortáncokra, eszközös táncokra vonatkozó adatok száma — a Dunántúlhoz és az Alföldhöz képest — csekély és szórványos az északi népterületről, E táncfajta történeti jelentősége miatt még az említésszerű adatok 67