Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Gáborján Alice

lanok voltak. Szabásuknak derékszögű, keleti jellege volt. A szűr szabása — mint arra fentebb már utaltunk — hasáb alakú oldaltoldásában és egyenes vállában a férfiak bevarrott ujjú, derékszögű szabású ingével. 4. Ami a hajviseletet illeti, férfiaknál gyakori volt a törökös üstök. A fejet kopaszra nyírták, s csak elől, a homlok felett hagyták meg a hajat tenyérnyi területen. Ez volt az üstök. Említések vannak még a férfiak fonott hajáról is. A férfi hajat gyakran zsírozták, a vászon- és bőrruhákhoz hasonlóan az élősdiek ellen. E zsírtól fényes haj szépségideál is lett. A női hajviselet régies középválasztéka renaissance formára mutat. Ezzel ötvöződött össze a kétoldali hajnak — a gótikus divatra emlékeztető — sodrása. Női hajzsírozásról is vannak adataink. 5. A fejviselet a férfiaknál a régebbi süveg, amelyet a múlt század elején, első felében fokozatosan kiszorít egy széles karimájú kalapforma. Vannak adataink mind a süveg, mind a kalap zsírozásáról is. A női fejkendőknek a fiataloknál piros a kedvelt színük, az oldalhajat szabadon hagyó hátrakötési módja palóc jellegzetesség. 6. Általános lábbeli a bocskor, amelynek cserrel kikészített, vöröses barna bőrét nemegyszer vargáktól vették és maguk készítették meg bocskornak. De vettek vargáktól kész bocskorokat is. Munkára a nők is viseltek bocskort. A csizma a gazdagabbak és az ünnepekre való viselet volt. Amit eddig elmondtunk az azt osztrák uralom alá került parasztságpásztorság nagymértékű újraelszegényedése, amely ismét nagyobb mértékű önellátást jelentett. A fentebb felsorolt ruhadarabokból szinte egy zsíros réteg áll elénk. A zsíros ruhákból, hajból, — a tompa színekből, a keletiesen egyenes szabásvonalakból összeálló szintben csak a fej viseletek és a lábbelik származtak kisiparosoktól. Erre a palóc viseletre a múlt század folyamán — először ünnepre és gazdagoknál — új divatú viselet rétegződött, amely új anyagokat, új színeket és gyakran új szabásvonalakat is jelentett. A női hajviseletben újabb forma a fordított T alakú választék, amely a felsőbb társadalmi osztályok biedermeier-kori divatja volt, A középen választott hajnál említett gótikus sodrás most a biedermeier fordított T alakú választékával ötvöződött össze. A női fej viseletek egyre színesedtek, egyre díszesedtek és egyre több darabból kezdettek állni. A vidékenként változó viseletek jellegzetességeinek ők a hordozói. Lassan elmarad a hajzsírozás. Az ünnepi női fej viseleteknél egyre nagyobb teret hódít az arany és ezüst csipkedísz, amely a régtől ünnepélyes és fiatalos pirossal ötvöződött ösisze. E pirosat sok helyen a fekete váltotta fel. A paraszti feketénél meg kell említeni, hogy városi-úri hatásra került a parasztsághoz. Azoknál kettős jeleintése volt: az ünnepélyesség és a gyász. A parasztsághoz előbb az ünnepélyes fekete jutott el, amely az ünnepélyes pirossal vagy összeötvöződött, vagy azt váltotta. Ugyanígy a féketéhez kapcsolódott a korábban a pirossal összeötvöződő arany-ezüst dísz is. Aranyos-ezüstös lesz a dísze az ünnepi pártáknak, homlokkötőknek, és főkötőknek. Az ünnepélyes jelentésű fekete után fekete lett lassan a gyász színe is. így a fiatalos és gazdag piros-arany vagy ezüst, a kék-zöld félgyászon keresztül nem fehérré fakult — mint régen — hanem feketévé sötétedett. Az ing-gatya, illetve ing-pendely anyaga ünnepen és gazdagoknál gyakran a fehér gyolcs lett. E manufaktúrák készítette gyolcs fehérje azonban 63