Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

A múzeumi szervezet életéből - Forrásközlés

FORRÁSKÖZLÉS FORGÄCH SIMON 1570. ÉVI JELENTÉSE A TÖRÖK VARAKRÓL A Mohácsot megelőző és követő évtizedekben a török ellenig védekezés volt az ország legfőbb gondja. Az önzés és pártoskodás gyümölcseként bekövetkezett mélypont után, a század második felében sikerült legalább annyit elérni, hogy összefüggő védelmi vonal állja útján a török hatalom további terjeszkedésének. Ezidőtájt érte el férfikorát az 1527 körül született Forgách Simon, a Bars és Nyitra megyékben birtokos Forgách Zsigmond fia, a történetíró Forgách Ferenc testvére, az ifjabbik Zsigmondnak, a későbbi nádornak, és az ifjabbik Ferencnek, a későbbi esztergomi érseknek és bíborosnak atyja. 1551-ben már csapat vezérként vett részt Lippa ostrománál és az ott szenvedett kardvágás nyomát haláláig viselte homlokán. 1552-ben Temesvár védelmében vett részt Losonczi István kapitánysága alatt és itt került török fogságba, melyből csak váltságdíj ellenében szabadulhatott. 1557-ben Nagyvárad kapitánya, majd utóbb — Zay Ferenc mellett — Kassa másodkapitánya. 1563 óta az egri várban szolgált, 1567-ben pedig ő lett az egri vár főkapitánya és emellett Borsod és Sáros megyék főispánja. 1569-től 1587-ig az ország dunáninneni részének főkapitánya. Ezután többnyire birtokán, a sárosmegyei Hertneken élt családja körében, de ha a szükség kívánta, agg kora ellenére ismételten táborba szállt. Meghalt Hertneken 1597. szeptember 24-én. Mint főkapitánynak, Forgách Simonnak volt a feladata, hogy a drinápolyi békét (1568) követő években gondoskodjék a Dunától Gömörig terjedő határszakasz védelméről. A török várak őrsége ugyanis a béke ellenére gyakran indult zsákmányolni a határ túlsó oldalára. 1573-ban az esztergomi és a nógrádi bég nagyobb arányú támadását is vissza kellett vernie, akik megzavarni akarták Érsekújvárnak, a dunáninneni rész fő erősségének, újjáépítését. 1594-ben Hasszán budai basa csapatát verte szét Túránál, 1596-ban pedig még résztvett a mezőkeresztesi csatában is.

1 Ennek a Forgách Ferencnek 1570. szeptember 9-én, Léván kelt jelentését kívánjuk közölni az alábbiakban. Forgách Simon a főkapitánysága alá tartozó határszakasz török erődítményeiről ad beszámolót ebben az iratban Károly főherceg, Miksa király testvére számára. Az irat ugyan nem nevezi meg a címzettet, csupán a „Serenissime Princeps" megszólítás árulja el, hogy az uralkodóház egyik tagja a címzett. Mivel pedig Miksa király Károly főherceget bízta meg azzal, hogy helyettesítse őt az országból való távolléte idején, nem lehet kétséges, hogy Forgách Simon Károly főherceghez küldte ezt a jelentést. A közlendő szöveg 42x32 cm mértű, kétrét összehajtott papírlapnak 1—3 oldalait foglalja el. Az első oldalnak a fényképét is közöljük. A negyedik oldalon német nyelvű feljegyzés van, amely az irat tartalmára utal: „Simor Forgasch Verzeichnis der türkischen Gränz-Häuser".

2 Valószínű, hogy ez az irat az elküldött jelentés egykorú másolata. Erre utal, hogy a szöveg és az aláírás egy kéz írása.

3 A jelentés a következő nyolc erődítményt sorolja fel: Vác, Esztergom, Kakát (Párkány), Nógrád, Szécsény, Drégely, Becske és Fülek. Közülük Esztergomot, Szécsényt és Füleket arx-nak, Nógrádot és Drégelyt castrum389