Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

A múzeumi szervezet életéből - Forrásközlés

nak, Vácot, Kakatot és Becskét pedig castellumnak nevezi. Ezzel a megkülönböztetéssel nyilván az egyes helyek különböző jelentőségére kívánt utalni, de közelebbi ismertetést nem ad róluk, legfeljebb csak annyiban, hogy Vácnál, Esztergomnál, Nógrádnál, Szécsénynél és Füleknél megkülönbözteti a várat (arx, castrum) és a várost (civitas, oppidum) sőt Esztergomnál külön számol be a kisebb és a nagyobb város őrségéről.

4 Mindegyik hellyel kapcsolatban közöl néhány távolsági adatot, a jelentés fő tárgya azonban — a kapott utasításnak megfelelően — a határ mentén állomásozó török katonaság létszáma. Fülekről nem tudott részletes adatokat szerezni, ezért csak azt említi meg, amit egri kapitány korában ő maga tapasztalt, hogy a füleki bég ezer főnyi sereget is tud harcba küldeni. A többi erődítménynél fegyvernemek szerint közli az őrség létszámát és legtöbb esetben a parancsnokok nevét is. Mindenütt említi a gyalogosokat (hazeralia, martalóc, janicsár, azapus) és a lovasokat (beslia), Esztergomban és Kakatban ezenfelül a tüzéreket és a naszádos gyalogosokat is. E fegyvernemekhez tartozók összesített létszáma Vácott 106, Esztergomban 1037, Kakaton 340, Nógrádban 625, Szécsényben 500, Drégelyen 77, Becskén 130. A sorkatonasághoz tartoznak még azok a lovasok is, akiket a környékbeli török hűbéres britokosok (spalik) állítanak ki, minden ezer ospora

5 jövedelem után egy-egy lovast. Ilyeneket Vácnál, Esztergomnál és Kakatnál, továbbá Nógrádnál és Szécsénynél említ a jelentés.

6 A sorkatoságon felül azonban számos önkéntes is van mindegyik helyen. A maga idejében alárendelt jelentőségű volt a jelentésnek az az adata, hogy az Esztergommal szemben, a Duna túlsó partján fekvő Kakát helységet a törökök Párkánynak nevezik. Számunkra azonban értékes ez az adat, mert megtudjuk, hogy mikor kezdték használni a Párkány nevet, amely a török kiűzése után (1683) is megmaradt, sőt a 18. század közepére már teljesen elfeledtette a régi nevet.

7 Jelentős helytörténeti adat az is, hogy a becskei várat kevéssel 1570. előtt építették a lerombolt szandai vár helyett.

8 Ezek előrebocsátása után következzék a jelentés latin nyelvű szövege és annak magyar fordítása: * Serenissime Princeps, Domine, Domine mihi semper clementissime. Fidelium servitiorum meorum in gratiam Serenitatis Vestrae humillimam commendationem. Ante paucos dies Serenitas Vestra benigne mihi mandare dignata erat, ut eidem Serenitati Vestrae citissime rescriberem, quot arces et castella Turcae circa confinia Sacrae Caesareae Maiestatis, domini nostri clementissimi haberent et in singulis quot milites in praesidio essent. Tali Serenitatis Vestrae mandato morém gerere cupiens, a captivis, et transfugsi pro certo is rescivi, prout sequitur. Vacium oppidum et castellum sedes olim episcopalis quod ad aliis confiniis Thurcicis remotius ad nostra distat, nempe a Strigonio quatour miliaribus. Praeest ibi quidam Chirkin aga, qui habet sub se équités 70 beslias. Castellanus, qui ab officio dezdaraga nuncupatur, habet pedites hazeralias, quorum officium est arces custodire, 36. Sunt etiam ibidem aliquot spahiae, sed non potui réseire quot. 390