Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Barna Gábor

lakoma náluk is gazdagodik, ez többnyire még egyensúlyban maradt az ün­nepi szükségletekkel, amit családi ünnepség keretében fogyasztanak el. Természetesen az ételhordó alkalmak számához hasonlóan a vitt ételféle­ségek, továbbá azok mennyisége is a szokást gyakorlók gazdasági helyzetének függvénye volt egy adott minimumon felül. Az dedigiekben olyan példákat soroltam fel, ahol a gazdasági, társadalmi differenciáltság különbségeket eredményezett. Mindenképpen hasznos tanul­sággal jár azonban olyan jelnségek társadalmi beágyazottságának felderítése is, ahol az érintett közösség (vagy kistáji csoport) különböző rétegeinél egybe­hangzó válaszokat kapunk. Az azonos forma mögött nemegyszer eltérő tar­talmat, indítékokat találunk, s e forma kialakulási folyamata is lehet eltérő. Jól példázzák ezt azoknak a — gyűjtőterületemen korábban általánosan el­terjedt — szokásegyütteseknek indítékai, amelyekkel a gyermekáldást igye­keztek korlátozni, vagy amelyek fiúutód születésének vélt biztosítását célozták. Természetesen a felhozott adalékoknál bizonyos fokig sarkítottam a gaz­dasági, társadalmi megközelítést. Mint köztudott, a jelenségek jóval összetetteb­ben, és nem mechanikus merevséggel érvényesülnek, reális képet komplex megközelítéssel kaphatunk. Mindössze az egyik módszerhez kívántam itt né­hány megjegyzést fűzni egy eddigien kevésbé kutatott témakörből. BARNA GABOR hozzászólása Rövid hozzászólásomban saját kutatási területem kutatási problémáiról, bizonyos sejtésekről, tehát részeredményekről kívánok néhány gondolatot el­mondani. Ezek kapcsán pedig kitérek az Ujváry Zoltán előadásában érintett, valóban fontos átadás-átvétel kérdéseire is. Előre kell bocsátanom azonban azt, hogy végleges, letisztult eredmények­ről jelenleg még nem szólhatok a hiedelmek kutatása kapcsán. Az eddigi terepen szerzett tapasztalatok, valamint a szakirodalom adatainak értékelő feldolgozása éppen a következő évek munkája lesz, mint ahogy az elkövet­kező 1—2 év alatt kell azokat az alapos terepkutatásokat is tovább folytatni, melyek a Felderítő kérdőív és más gyűjtések adatait most már az elkészítendő tanulmány szempontjainak figyelembe vételével kiegészítik. A palóc területek hitvilágának kutatása kapcsán Diószegi Vilmos egyetlen elemről, egyetlen hiedelemalakról kimutatta (markoláb), hogy az a palóc hitvilágra jellemző, s ennek ismerete hiányzik az alföldi nempalóc telepes, s más falvak hiedelemvilágából. Ilyen összefüggésben az égitestet evő mitikus lény, a markoláb valóban fontos elkülönítő tényező más magyar néprajzi csoportokkal szemben (etnokulturális specifikum). A markoláb vizsgálata kap­csán a genetikus kapcsolatok mellett nyilvánvaló az is, hogy a markoláb már a 18—19. században, a palóc (jász) kirajzások időszakában is részét képezte a hitvilágnak. A kirajzások kutatása tehát ebből a szempontból is jelentős ered­ményeket hozhat: a hitvilág egyes elemeinek korábbi (18—19. sz.) meglétét igazolhatja. A palóc monográfia megjelenéséig ezért kívánatosnak látszik né­hány kirajzás alapos (monografikus) feldolgozása és megjelentetése. Diószegi Vilmos kutatásait saját tiszántúli vizsgálataim is megerősíteni látszanak, amennyiben újabb településeken (Nagyiván, Tiszaőrs stb.) is megtaláltam a markoláb-képzetet, s a szóbanforgó falvakról is bebizonyosodott, hogy a 18. század folyamán a palócnak tartott területekről nyerte lakosságát. Másrészt 37

Next

/
Thumbnails
Contents