Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Barna Gábor
lakoma náluk is gazdagodik, ez többnyire még egyensúlyban maradt az ünnepi szükségletekkel, amit családi ünnepség keretében fogyasztanak el. Természetesen az ételhordó alkalmak számához hasonlóan a vitt ételféleségek, továbbá azok mennyisége is a szokást gyakorlók gazdasági helyzetének függvénye volt egy adott minimumon felül. Az dedigiekben olyan példákat soroltam fel, ahol a gazdasági, társadalmi differenciáltság különbségeket eredményezett. Mindenképpen hasznos tanulsággal jár azonban olyan jelnségek társadalmi beágyazottságának felderítése is, ahol az érintett közösség (vagy kistáji csoport) különböző rétegeinél egybehangzó válaszokat kapunk. Az azonos forma mögött nemegyszer eltérő tartalmat, indítékokat találunk, s e forma kialakulási folyamata is lehet eltérő. Jól példázzák ezt azoknak a — gyűjtőterületemen korábban általánosan elterjedt — szokásegyütteseknek indítékai, amelyekkel a gyermekáldást igyekeztek korlátozni, vagy amelyek fiúutód születésének vélt biztosítását célozták. Természetesen a felhozott adalékoknál bizonyos fokig sarkítottam a gazdasági, társadalmi megközelítést. Mint köztudott, a jelenségek jóval összetettebben, és nem mechanikus merevséggel érvényesülnek, reális képet komplex megközelítéssel kaphatunk. Mindössze az egyik módszerhez kívántam itt néhány megjegyzést fűzni egy eddigien kevésbé kutatott témakörből. BARNA GABOR hozzászólása Rövid hozzászólásomban saját kutatási területem kutatási problémáiról, bizonyos sejtésekről, tehát részeredményekről kívánok néhány gondolatot elmondani. Ezek kapcsán pedig kitérek az Ujváry Zoltán előadásában érintett, valóban fontos átadás-átvétel kérdéseire is. Előre kell bocsátanom azonban azt, hogy végleges, letisztult eredményekről jelenleg még nem szólhatok a hiedelmek kutatása kapcsán. Az eddigi terepen szerzett tapasztalatok, valamint a szakirodalom adatainak értékelő feldolgozása éppen a következő évek munkája lesz, mint ahogy az elkövetkező 1—2 év alatt kell azokat az alapos terepkutatásokat is tovább folytatni, melyek a Felderítő kérdőív és más gyűjtések adatait most már az elkészítendő tanulmány szempontjainak figyelembe vételével kiegészítik. A palóc területek hitvilágának kutatása kapcsán Diószegi Vilmos egyetlen elemről, egyetlen hiedelemalakról kimutatta (markoláb), hogy az a palóc hitvilágra jellemző, s ennek ismerete hiányzik az alföldi nempalóc telepes, s más falvak hiedelemvilágából. Ilyen összefüggésben az égitestet evő mitikus lény, a markoláb valóban fontos elkülönítő tényező más magyar néprajzi csoportokkal szemben (etnokulturális specifikum). A markoláb vizsgálata kapcsán a genetikus kapcsolatok mellett nyilvánvaló az is, hogy a markoláb már a 18—19. században, a palóc (jász) kirajzások időszakában is részét képezte a hitvilágnak. A kirajzások kutatása tehát ebből a szempontból is jelentős eredményeket hozhat: a hitvilág egyes elemeinek korábbi (18—19. sz.) meglétét igazolhatja. A palóc monográfia megjelenéséig ezért kívánatosnak látszik néhány kirajzás alapos (monografikus) feldolgozása és megjelentetése. Diószegi Vilmos kutatásait saját tiszántúli vizsgálataim is megerősíteni látszanak, amennyiben újabb településeken (Nagyiván, Tiszaőrs stb.) is megtaláltam a markoláb-képzetet, s a szóbanforgó falvakról is bebizonyosodott, hogy a 18. század folyamán a palócnak tartott területekről nyerte lakosságát. Másrészt 37
