Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

féle összes elkobzott tömegnek Pulszky Ferencné született Walter Teréz asszony neszére leendő kiadása végett, Gróf Breda Lajos úrral mint nevezett Pulszkyné meghatalmazottjával egyességi megállapodás hozattassák létre, az ebbeli tárgyalás eredménye felett Ö felsége a véghatározatot magának fenntartván."

42 Ám közben történt néhány dolog, ami alighanem „ő császári királyi apostoli felségét" a fenti határozat meghozatalára bírta, és amelyek Szecsény szempontjából sem voltak közömbösek. 1861 januárjában Pulszky szakított — immár véglegesen — Kossuthtal, és ugyancsak ekkor Nógrád megye megválasztotta előbb megyei bizottmányi tagnak, majd követének. Gyakorlatilag — mint látni fogjuk — mindhárom esemény szorosan összefügg egymással. 1860-ban Pulszkyék Londonból megélhetési gondjaik enyhítésére Turinba költöztek. Itt, mint Kossuth képviselője tevékenykedett, bár hivatalosan a Daily News tudósítójaként tartották számon. 1860 végén — 1861 elején egymás után több csapás érte az amúgyis fogyatkozó magyar emigrációt. Teleki László letartóztatása, a fegyverszállítmányok lefoglalása, s nem utolsósorban a hazai hírek, amelyek a kiegyezés lehetőségeit csillantják fel, Pulszkynak is megadták a végső impulzust elhatározásához. 1861. január 8-án írta meg levelét Kossuthnak, amelyben két alternatívát állított fel: Garibaldival szövetkezve egy vakmerő, szinte esztelen expedícióval a dalmát partokról Horvátországon át Magyarországra törni, vagy pedig Deákkal tartván, a kiegyezésben keresni Magyarország jövőjének biztosítását. Lemondott Kossuth képviseletéről, majd így fejezte be: ,,. . .Most azonban, hol a választó ponton állunk, nyíltan kimondom, hogy ezentúl egyéniségemet nem enyésztetem el. Ha a tett mezejét választod, szerencsésnek fogom magamat tartani Téged ezentúl is képviselni; ha azt határozod, hogy tenni nem akarsz, ekkor előre is lemondok eddigi állásomról, s felkérlek, hogy más valaki által váltass fel, mert én avval fogok csak járni a válság percében, ki tesz, nem avval, aki akadályoz".

43 Kossuthot váratlanul érte a hű barát hitszegése (pedig nem ez volt az első eset), „fájlalta a bensőséges viszony megszakadását és régi barátját, mint későbbi kormánypárti képviselőt, mindig megurazta, ha neve szóba került, ami teljes elidegenűlést jelentett nála."

44 S hogy a politikai okok mögött a hazatérés kívánsága volt, azt a Pulszkyt jól ismerő emigrációs társak tudták és jelezték is Kossuthnak. Ihász Dániel például ezt( írta: „Kormányzó úrral nem akar menni, az szent — de nem azért akar ám más párttal menni, hogy azok (amint ő állítja) tesznek, s nem pedig akadályoznak; hanem ő szép csendesen a két párt közt haza akar jutni, s Szécsényből mint követ megválasztatní".

45 Klapka pedig — ki olyan nagyra értékelte Pulszky Londonban iránta tanúsított vendégszetetét — igen gúnyosan fogalmaz: „...és ki álmodta volna, hogy Pulszky valóságos harcdühre ragadtatva, minket mint megannyi vénasszonyt, oly' messze, hátra hagy maga után... No, csak út ne legyen belőle a szécsényi békés tűzhely felé".

46 S végül maga Pulszky is színt vallott. Február 27-én egy társaságban olyan értelmű kijelentést tett, hogy Tanárky Gyula ezt írhatta a naplójába: „...az újság elbeszélése alkalmat nyújtott Pulszkynak neje je337