Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

is jellemző volt Pulszkyék egész szécsényi életvitelére a puritanizmus, az egyszerűségre való törekvés.) Gazdasági felügyelő és három hajdú ügyelt a munkásokra. A közvetlen irányítás Petheő Antal ispán kezében volt. 20 Jelentős szerepet kapott a gazdálkodásban a sör- és a pálinkafőzés. Még az előző birtokos, Forgách Pál idejében korszerűsítették a szeszfőzést. Két gőzkatlant szereltek fel, s évente kb. 800 hektoliter szeszt pároltak le. A sörérlelő üzemben pedig évi 40 főzéssel 1520 akó sört készítettek. E két üzem tiszta jövedelme évi 6880,— Ft-ot tett ki. Pulszkyéknál a szeszfőzés alapanyaga már nem a rozs, hanem a burgonya volt. A szeszt a kocsmák­ban értékesítették, s a régiek mellett újakat is építettek. (Váradvölgyben, Farkasalmás pusztán.) 21 Az új földesúr igen jó viszonyban volt Nógrád nemeseivel. Pulszky valóban jókor jött a megyébe, örültek annak, hogy az országos, sőt nem­zetközi hírű politikus, az Akadémia tagja, neves országférfiak barátja, vagy éppen ellenfele, itt telepedett le. Megérkezése után rögtön, 1846. április 24-én ,,... mint e megye új birtokosát, Haza szerte ismert, a köz jóért folytonos munkássága és érdemei tekintetbe vételével. . ." táb­labíróvá nevezték ki. Érdekes adalék a megyei ipartörténethez az is, hogy a közgyűlés 1847. április 25-én foglalkozott az Ipoly völgyén, Losoncz felé tartó vas­út építésének gondolatával. Az előterjesztés oka: a megye földbirtokosai féltek, hogy más vidékek megelőzik őket és .,.. .a gyarapításból kiszo­ríttatnak". Éppen ezért egy bizottságot küldtek ki, hogy megállapítsák, van-e lehetősége a szárnyvonal megépítésének, és rábírják a birtokosokat, engedjék át földjükön a vasutat. E bizottság tagjai: Károlyi János, Szent­iványi Márk, Forgách Antal, Ullmann Móric és Pulszky Ferenc lettek. Pulszky rögtön felajánlotta, hogy ha a vasút netán az ő birtokát is érin­tené, úgy azt a részt a megyének adja. 22 Ugyancsak ő volt az a megyei megbízott, aki István főherceget, Ma­gyarország királyi helytartóját a megyébe érkezvén, köszöntötte. István főherceg „.. .korunk viszonyaival is óhajtván közelebb megismerkedni, arra határozta magát, miszerint az országban körutazást tegyen". így Nógrádba is ellátogatott. Pulszky a megye székházánál várja a vendége­ket — szólt az instrukció — „.. . s akép bízatik meg, hogy a megye poli­tikai állapotát és nézeteit az üdvözlő beszédben tolmácsolja". 2з Pulszky nyíltan és őszintén beázélt, szót ejtett mindarról, ami a megye nemes­ségét — de általában az ország nemességét is — bántotta. Bár beszédén többen igazítottak, Pulszky még sem tudta megfelelő finomságúra han­golni üdvözlő beszédét. így aztán nem is igen csodálkozott, hogy az 1847— 48. évi országgyűlésre nem választották meg. A választási küzdelemben az ellenzéki követet segítette. Mint választási igazgató szállt síkra Kubinyi Ferenc megválasztása mellett. 24 PULSZKY 1848-BAN 1848 márciusának első napjaiban Pulszkyék Bécsben voltak. Ott érte őket a párizsi forradalom híre. Rögtön megérezte, hogy ezzel a forrada­lommal Magyarországon is megkezdődik a feudalizmus felszámolása. Már­cius 4-én jutott a kezébe Kossuth előző napi országgyűlési beszéde, melyet 331

Next

/
Thumbnails
Contents