Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

sietve németre fordított és a bécsi barátai között terjesztett. Néhány nap múlva hazatértek Szécsénybe. A pesti forradalom hírét csak késve, egy átutazó kereskedőtől hallották meg. Egészen pontosan még nem tudták, hogy mi történt, ezért Pulszky úgy határozott, hogy személyesen győződik meg a helyzet alakulásáról. Szontágh Pállal együtt indult útnak. Vácott már láthatta, olvashatta a forradalom első nyomdatermékeit, a 12 pontot, a Nemzeti Dal-t és még egy falragaszt is, amelyen az ország leendő vezető politikusai között mint jövendőbeli „pénzügyér", azaz pénzügyminiszter szerepelt. Ha ezt a funkciót nem is töltötte be, az első napok lázas forgatagában sok mindennel megbízták. Parancsnoka lett az Ellenzéki Kör nemzetőreinek, majd a Szemere-féle igen szigorú sajtótörvény megváltoztatásának kérésével Pozsonyba küldték. Ott sikerrel járt, s egyúttal arról is tárgyaltak, hogy milyen pozícióban van rá szükség. Ö legszívesebben Deák mellé kívánt kerülni, de Deák Kossuth-hoz irányította, mondván, hogy a pénzügyminiszternek nagyobb hasznára lehet. így lett belőle pénzügyminisztériumi államtitkár. Hivatalba lépéséig kormánybiztosként tevékenykedett. Jóllehet ugyanis a minisztereket már kinevezték, működésüket a törvények szentesítéséig nem kezdhették el. Addig átmeneti, miniszteri ideiglenes bizottmányt neveztek ki, amelynek Pulszky mellett Szemere, Klauzál és Nyáry is tagja volt. Feladatuk elsősorban a rend, a közbiztonság megőrzése volt. Mint kormánybiztos, egyetlen jelentős tette Székesfehérvárhoz kötődik. Vissza kellett vonatnia azt a városi népgyűlési határozatot, amely szerint a zsidóknak a városból azonnal távozniuk kellett. Ezt a feladatot Pulszky némi demagógiával, látványossággal és katonai segítséggel meg is oldotta.

25 Áprilisban azután Kossuth mellé került és nagy ügybuzgalommal dolgozott a minisztériumban: részt vett a minisztériumi apparátus megszervezésében, a költségvetés előkészítésében, stb. Alighogy beletanult a financiális ügyek intézésébe, máris fontosabb, jelentősebb beosztást kapott. Májusban kinevezték őt a király személye körüli miniszter, Esterházy Pál herceg mellé államtitkárnak. így egészen októberig Bécsben volt, mint külügyi államtitkár szolgált, sőt Esterházy lemondása után egyedül vitte a külügyminisztérium ügyeit. Kapcsolata Szécsénnyel nem szakadt meg. Május 24-én levelet írt feleségének Bécsből, amelyben közli: ,,A követi állás tekintetében azt mondhatod, hogy a szécsényi kerületben akarom magam megválasztani, lehetőleg pénzkiadás és korteskedés mellőzésével."

20 így hát az előző évi kudarc után Pulszky ismét rászánta magát, hogy a hazai közélet legmagasabb fórumán vállaljon szerepet. Az első népképviseleti országgyűlési választásokon Nógrádban a liberális követeket választották meg 1848. júniusában. A megyében hat választókerület volt. Egyedül a nógrádiban került sor pótválasztásra, a többi öt helyen a követeket egyhangúlag választották meg. (A nógrádi kerület jelöltjével, Frideczky Lajos vármegyei főjegyzővel egyébként sem szimpatizáltak sem a választói, sem a követtársai, mert az országgyűlési mandátumvizsgáló bizottság elé akarták állítani felekezeti izgatás és pénzbeli vesztegetés miatt.)

27 A népképviseleti országgyűlésre tehát a következőket választották meg a nógrádiak: Losoncon: Kubinyi Ferenc földbirtokost, (vármegyei 332