Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

ságra. A szántóterület nagy részén gabonatermesztő váltórendszereket alkalmaztak. Elsősorban a gabonatermesztést fokozták. Legnagyobb mértékben az árpa termesztése növekedett, a század elejéhez viszonyítva az átlagos majorsági hozamok négyszeresére nőttek. Nőtt a burgonya jelentősége és a zöldtakarmány termesztése. Az állattartásban szembetűnő a juhállomány növekedése, a sertés- és szarvasmarhatartás már kisebb mértékű volt.

10 Ám a modernizálás sem segített a birtokon. Forgách Pál újabb és újabb kölcsönöket vett fel, s a szorult helyzetben csak egyetlen megoldás segíthetett, a szécsényi uradalom eladása. (A helyzetet még az is komplikálta, hogy a négy örökösödött testvér úgy egyezett meg, hogy a családi adósságot Ferenc csődjével együtt a szécsényi uradalomra táblázzák be.) Ekkor érkezett meg Pulszky Ferenc bzécsénybe, hogy a birtokot megvegye. A vásárlásnak politikai okai is voltak, ugyanis szeretett volna minél közelebb kerülni az országos politika központjához Eperjesről, s Nógrád erre megfelelő helynek látszott. Először ugyan Nagyoroszit akarta megvenni gróf Starhembergtől, ám kiderült, hogy a vételár nem fedezi a terheket és alighanem e vásárlással még pereket is venne a nyakába. így hát elállt az alkutól és Fráter Pál tanácsára Szécsénybe jött, hogy megkösse Forgách Pállal az üzletet.

11 A megyei közgyűlési jegyzőkönyvben is rögzítették az eladás tényét. Elsősorban azért, hogy az eladó rokonai, élvén elsőségi jogukkal, a kihirdetés törvényes ideje alatt esetleg maguknak megvehessek a birtokot. Ugyanakkor mellékelték az eladási szerződést is. Ebben Forgách Pál megindokolja, miért kellett erre a lépésre szánnia magát: emelkedtek a megélhetési költségek, ,,a magyar gazdákra járó" mostani rossz állapotok miatt adósságai is növekedtek. S, hogy mentse, illetve igazolja magát, hozzátette : „ ... de más e hazába fő Nemzetségekről vett példákat is követve" adja el birtokát.

12 A március 20-án kelt szerződés szerint eladta Szécsény mezőváros huszonhárom-huszonnégyed részét, Szakai, Lócz, Rimócz, Csitár, Trázs, Hollókő helyiségek felét. Varsány és Sipek egy-egy negyedét, továbbá Farkasalmási, Bátka Zsúnypuszták felét, Cserbérczet, Dráhi-puszta negyed részét és Losonczon levő házát a telekkel együtt. „Eladom hát — írja a szerződésben Forgách Pál — minden jószágomat, minden belső és külső hozzátartozandóval, majorsági és úrbéri földekkel, rétekkel, erdőkkel, úri és királyi haszonélvezetekkel, épületekkel, hozzáadván a megye praetoriális házában levő két-két szobámat. . ,"

13 A család megnyugtatására Pulszky nyilatkozatot tett a váci káptalan előtt (március 22-én), amelyben a többi közt vállalta, hogy: — mindazokat a terheket átveszi, amelyek az eladó grófot az 1833. május 25-i osztálylevélnél illetik, — a csődtömeget köteles lesz az eladó testvéreinek kiállítani, — Forgách Pál ősi adósságait magára vállalja, — vigyáz a kastélyban levő levéltárra és könyvtárra.

14 A birtok vételára 738 150 forint volt. Puszky ennyi pénzzel nem rendelkezett, ezért jelentős kölcsönöket vett fel az alábbi megoszlásban: 329