Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

A SZÊCSÉNYI URADALOM 1846-IG ES A BIRTOK MEGVÉTELE Pulszky 1831-ben már járt Szécsényben, amint azt emlékirataiban olvashatjuk. Fejérváry Gáborral tett régiséggyűjtő körútja során ide is ellátogattak, hogy Forgách József messzeföldön híres gyűjteményét megtekintsék.

6 A Forgáchok már évszázadok óta birtokosai voltak a megye jelentős részének. 1590-ben jutott kezükre a birtok, amikor Losonczy Anna, a temesvári hős Losonczy István leánya — Balassi Bálint kikosarazásával — Forgách Zsigmondnak nyújtotta kezét. Ezzel Forgách az ország leggazdagabb birtokosai közé került. A hozományhoz tartozott többek között a szentmártoni uradalom, Eperjeske, Mándok, Szalánc, Jenő, Pankota, Somoskő, Szécsény, stb. 1595. február 22-én Losonczy Anna meghalt, minden vagyonát férjére testálva. Természetes, hogy a rokonok megtámadák a végrendeletet, s csak hosszas pereskedés után jutott a birtok Forgách Zsigmond tulajdonába. Szécsényt is csak 1601. június 1-én kapta meg Rudolf királytól.

7 A szécsényi uradalomnak ekkorra már kialakult a szerkezete. Hozzátartozott a községen kívül Szakái, Csitár, Sipek, Pusztaalmás, Farkasalmás, Lóc, Rimóc, s kezdetben még Gyöngyös egynegyed, valamint Gyöngyöstarján és Gyöngyöspata felerészben. Jóllehet a szécsényi uradalom a Forgáchok szilárd birtoka volt, mégis egy időre a Koháryak kezére került. Forgách Ádám 1641. november 18-án az uradalom jelentős részét elzálogosította Koháry Istvánnak 12 000 forintért, majd 1650-ben a birtok többi része is zálogba került újabb 5000 forintért. Csak 1737. május 6-án váltotta vissza a Koháryaktól a szécsényi uradalmat Forgách János özvegye, Cziráky Margit és Forgách Ignác 41 362 forintért.

8 A birtok legjelentősebb tulajdonosa Forgách József volt (1756—1832). Az ő ideje alatt vált a kastély és a park országos hírűvé, régiségi, természettudományi gyűjteménye pedig igen közismertté.

9 De ugyancsak ő volt az, aki 1815-ben úrbéri pert indított a szécsénjdek ellen. A per alapját az a tény képezte, hogy az itteni jobbágyoknak nem kellett robotolniuk — az újratelepítéskor kötött egyezmény értelmében — csupán gabona és bordézsmát kellett adniok. (A bonyolult per csak évtizedek múlva ért véget.) Öt fia közül a legidősebb, Ferenc nézett a legszebb jövő elé, ám bécsi szolgálata közben eladósodott, de olyannyira, hogy haza kellett térnie s élete végéig testvérei segítségéből élt. A legfiatalabb fiú, Pál, ugyancsak kegyvesztett lett az apjánál, mert annak akarata ellenére kötött házasságot Lipthay Máriával. Apjuk halála után a testvérek a birtokot felosztották egymás között. A szécsényi uradalom Pálnak jutott. Az ő idejében alakult ki a két kerület is. A lócihoz tartozott Nagylóc, Varsány, Sipek, Szakái, Bátka, Zsúny, Zsúnyalmás — itt az allódiumi földek erdők voltak. A szécsényihez tartozott Szécsény, Csitár, Trázs, Drahi, Farkasalmás — itt elsősorban a szántók és rétek voltak. Forgách Pál gazdálkodása alatt a szécsényi uradalom többé-kevésbé modernizálódott. A nyomásos rendszerről kezdtek áttérni a váltógazda328