Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

buplex vetítőgép, episzkóp, gramofon és Linguaphon-lemezek, mely utóbbiak főként a nyelvtanításban töltöttek be fontos szerepet. A szakszerűséget, és a korabeli színvonalat szem előtt tartva a természetrajzi, földrajzi és fizikai szertár anyaga volt a leggazdagabb. Az iskola oktató munkájának eredményessége szempontjából a bukások, a lemorzsolódások és az érettségire jelentkezettek arányát vizsgáljuk, érintve — a rendelkezésünkre állt kevés adat alapján — a pályaválasztást is. Kezdettől fogva gondot okozott a tanári karnak a különböző iskolákból és iskolatípusokból jelentkezett tanulók tudásszintje közötti különbség, illetve ennek a lehetőség szerinti kiegyenlítése. (A gimnázium tanulói állománya az elemi népiskolát végzettekből és a salgótarjáni polgári iskolából jelentős számban átáramló tanulókból verbuválódott, a kezdeti években pedig a más, távolabbi gimnáziumokból „hazatérő" tanulókból is. Az iskola igazgatója az általános tanulmányi előmenetel mellett vizsgálta az egyes tantárgyak tanításának eredményeit és problémáit, s ezeket módszertani jellegű értekezleteken vitatta meg a tanári karral. Az értesítők tanúsága szerint előszeretettel és kiemelten alkalmazták a gondolkodásra nevelésben az ún. rávezető módszert.

24 A bukások aránya 1929—30 között 15 % körüli volt átlagosan, az elégségeseké kb. 40 %. Az értesítők tüzetes — tanulónkénti — vizsgálata és a VIII. osztályos tanulók számának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a gimnáziumból való kimaradás legfőbb oka a gyenge tanulmányi eredmény volt. Az említett időszakban legalább 100 tanuló hagyta abba gimnáziumi tanulmányait, akik közül 20 már év közben kimaradt, zömükben az első osztályból illetve a polgári iskolából átment tanulókból. Ezeknél a tanulóknál gyorsan kiderült, hogy nem voltak képesek megbirkózni a gimnázium követelményeivel. (Csak a korábbiak megerősítésére közöljük, hogy 1929—39 között a feltételezhetően munkás-paraszt származású tanulók aránya a VIII. osztályban 10—11 % volt, maximálisan — a segédszemélyek gyermekeivel együtt — 16 %. Az érettségire jelentkezettek számát, de a lemorzsolódás mértékét is reálisan tükrözi az alábbi táblázat, mely ugyanannak az osztálynak a létszámalakulását kíséri nyomon az érettségiig. Tanév V. о 1927—31 18 1928—32 24 1929—33 26 1930—34 30 1931—35 15 1932—36 24 1933—37 23 1934—38 34 1935—39 35 Osztály VII. o. VIII. o. Érettséségire jelentkezett Érettségin bukott 15 15 15 2 19 21 21 1 15 13 14 2 23 18 16 2 13 13 13 1 14 13 12 2 17 18 20 5 31 25 26 7 18 23 22 3 268