Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

szereltségéről az érettségizők arányáról, a bukásokról, lemorzsolódásokról, majd azután a nevelés szelleméről és területeiről. Az már ismeretes a korábbi munkákból is, hogy az iskola épülete eredetileg bányai melléképületként szolgált, s ezért annak idején, 1923ban átalakításokat kellett végezni, hogy oktatásra alkalmas tantermek álljanak rendelkezésre. Az induláshoz szükséges bútorokat és berendezési tárgyakat a nagyvállalatok adták össze, egyéb felszerelési, szemléltetési eszközöket pedig magánszemélyek is ajándékoztak az iskolának. A kezdeti időszakot a szegényes és hiányos jelzővel illethetjük. A későbbiek során — kisebb-nagyobb anyagi zavarok és ismétlődő épületemelések és tanterembővítések közepette, évenként megküzdve a helyszűkéből fakadó gondokkal — fokozatosan kifejlesztették a szertárakat és a könyvtárakat, folyamatosan cserélték az elrongálódott bútorokat. Meg kell mondanunk, hogy lehetőségeikhez képest az iskola igazgatója és tanári kara sokat tett a szertárak fejlesztéséért, melyek vásárlás és ajándékozás útján gyarapodtak. Az iskolában két könyvtár működött, a tanári könyvtárat a diákok is használhatták. Mindkét könyvtárban a szépirodalom tette ki a beszerzések nagy részét, természetesen a tanáriban szakmai-módszertani könyvekkel^ együtt. Érdekes módon — legalábbis az értesítők jegyzékei alapján — nagyon kevés volt vallásos vagy nacionalista szellemű könyv. Szemléletesebb képet kapunk, ha felsorolunk a könyvtár állományából néhány művet, illetve szerzőt: Spranger: Az ifjúság lélektana, Miklós E. : Irodalmi nevelés, Trócsányi: A modern gimnázium, s természetesen Fináczy és Komis művei. A magyar költők és írók közül: Balassi, Zrínyi, Kisfaludy, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Madách, Jókai, Mikszáth, Kemény, Gárdonyi, Szigligeti, Ady, Babits, Kosztolányi, Szerb Antal, Áprüy, Tamási Áron, de: Herczeg Ferenc, Prohászka, Sík Sándor, Tóth Tihamér, Márai, Zilahy is. A külföldiek közül: Corneille, May Károly, Hauptmnan, Dickens, Scott, Mark Twain, Sienkiewicz stb. Érdekességként említjük meg Ady összes műveit, Tolsztoj Háború és békéjét németül és Anatole France Pingvinek szigete с művét franciául. Jelentős részét alkották a könyvtárnak az idegen nyelvű könyvek, s ezen belül is a latin klasszikusok. Az 1938/39-es tanévben a könyvtárak állománya 3167 db volt kb. 9800 pengő értékben. Egy 1935-ös jelentés kimutatása szerint a következő folyóiratokat rendelték meg az intézet részére: Magyar Szemle, Katolikus Szemle, Űj Idők, Tanáregyesületi Közlöny, Litteratura, A gyermek, Vasárnapi Könyv, Juventus, Egészség, Magyar Középiskola, Pester Lloyd, Iskola és Egészség ,Élet, Magyarosan, Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, Búvár, Ifjúság, Német Ifjúság, Die Lesestunde, Gazetta de Hongrie.

21 A következő szertárak anyagai segítették az oktatást: természetrajzi, földrajzi, történelmi, fizikai és rajz- a későbbiekben filológiai, valamint torna és sportköri szertár. A részletes ismertetés helyett idézzünk egy 1935-ös igazgatói jelentésből, és egy ugyanakkori tankerületi főigazgatói látogatás jegyzőkönyvéből: ,,Az iskolafenntartó nagy gondot fordít a bútorzat teljességére, minden tanteremnek megvan a bőséges felszerelése.. ." — A főigazgatói értékelés: „Az egyes osztálytermeknek a falitáblákban, képekben való felszereltsége kevés iskolában van meg ilyen mértékben. ... Több hivatástudat észlelhető itt, mint más iskolákban." Kuriózumként említünk meg a szemléltető eszközök közül néhányat, mint pl. 267