Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Zólyomi József
talán a palóc a legváltozatosabb, valamennyi között talán a palóc mutat legtöbb eltérést a köznyelvtől. Nemcsak a szótövekben, hanem a toldalékokban is, hiszen itt élnek még ma is egyes régi határozóragok, mint például Károlyéknól 'Károlyéktól', bátyámnott 'bátyámnál', Péteréknyi 'Péterékhez'. A harmadik részegység, a lexikai-morfológiai, nem vállalkozhat a palóc nyelvjárások valamennyi tájszavának, szólásának, közmondásának bemutatására. Helyesebb lesz talán, ha igazodva a néprajzi leíráshoz, a palóc életmód jellegzetes kifejezéseiből, a társadalmi élet, a szokások, a paraszti gazdálkodás témaköréből áll össze egy viszonylag kis terjedelmű mutatványanyag. A jelenségek bemutatása után fontos téma lesz természetesen a palócság belső nyelvi tagolódása, a főbb nyelvjárástípusok elhatárolása. Vagy a történeti bevezető után vagy pedig a fejezet végén kerülhet sor arra, hogy a nyelvjárási kép alapján is felrajzoljuk a palócság területi elterjedését. Bár a monográfiában önálló témaként szerepel a palóc föld kiterjedése vagy, ahogy most Barabás Jenő javasolta, a palócok lakóterülete, úgy gondolom azonban, mégis érdemes a nyelvi fejezetben is néhány sort szentelnünk ennek a kérdésnek. A tájnyelvi kritériumok alapján megállapított területi szóródás vajon azonos-e a néprajzival vagy az antropológiaival, miben tér el azoktól, hol mutat velük szemben látható egyezést. Ilyesféle összevetés több szempontból is hasznos és eredményes lehet. Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy kívánatos lenne, ha ezen a fejezeten is végigvonulna egy olyasféle hozzáállás, amely a nyelvet változásában szemléli. Tehát még a szinkron nyelvleírás esetében sem lenne helyes, ha mesterségesen rekonstruálnánk egy 50 évvel ezelőtti nyelvállapotot, olyat, amely ma már valójában még az idősebbek nyelvhasználatára sem jellemző. Utalnia kell tehát a leírásnak azokra a jelentős változásokra, amelyek az utóbbi évtizedekben a palóc nyelvterületen is végbementek. Nem hallgathatjuk el a még meglévő nyelvjárás társadalmi bázisát, milyen rétegből, korosztályokból tevődik össze a palóc tájszólást intenzíven vagy csak félig-meddig használók köre. Téma és anyag van tehát bőven, csak nem kis gond, hogy miképpen lehet ezt megírni tömören, másfél szerzői ív terjedelemben. ZÓLYOMI JÓZSEF hozzászólása A paraszti társadalom kérdését gazdasági oldalról szeretném megközelíteni referátumomban, kizárólag Nógrád megyei adatokra támaszkodva. A téma vizsgálatánál vissza kell nyúlnunk a 17. század végéig, amikor az újratelepítés kezdetét veszi, hiszen az általunk vizsgálható paraszti társadalom, a maga sokrétű változásaival ekkor kezd kialakulni. A 17. század végén és a 18. század első felében lezajlott újratelepítéseknek bő irodalma van. Az összefoglaló munkák közül elég talán megemlítenünk Fügedi Erik, Ján Sirácky és Soós Imre alapos tanulmányát. A helytörténeti feldolgozások között is alig van olyan, amely ezt a kérdést ne említené. Kutatási eredményeink összegezéseként elmondhatjuk, hogy a török háborúk következtében elpusztult falvak újratelepítése az északi megyék sűrűn lakott szlovák falvaiból történt. E szerzők arra is rámutattak, hogy a benépesítés nem szervezetten, hanem spontán érkező telepesekkel történt. 26