Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

tokát is hozott, a nélkülözéseket is vállalta. Ezt a társadalmi tényt — amint erről már volt szó — a kormány is támogatta, mert a középosztályt a rendszer fontos bázisának tartotta. Összegezve az eddigieket: a korszak kultúrpolitikája és annak gyakorlati megvalósítása az iskolarendszerben, a salgótarjáni gimnázium létesítésének célja, a helyi vezetők népellenes szemlélete, a munkás-paraszt származású tanulók aránya, és nem utolsósorban az iskoláztatás költségei mind, mind azt bizonyítják, hogy az ellenforradalmi rendszer fontosabb politikai törekvéseit a középosztály „belterjes tenyésztésével", az alacsonyabb társadalmi rétegnek a magasabb iskoláktól, és az értelmiségi pályáktól való távoltartásával valósította meg. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK, ÉLETÉNEK JELLEMZŐBB TERÜLETEI, VONÁSAI Az ellenforradalom által hatalomra jutott uralkodó osztályok a húszas évek elején láttak hozzá a konszolidáció megteremtéséhez. Ebbe a konszolidációs folyamatba illett bele a Bethlen-kormány kultuszminiszterének Klebelsberg Kunónak a nevéhez fűződő közoktatási reformtervezet, melyet, lényegét tekintve, az országgyűlés is elfogadott. Klebelsberg Kunót a rendszerrel való belső azonosulás mellett energikus magatartás, határtalan céltudatosság és szervező képesség jellemezte, melynek a gyakorlatban való hasznosításában nagyban segítették a Bethlen miniszterelnökhöz fűződő szoros személyi szálak is. Az ő nevéhez fűződik a korszak hírhedtté vált jelszava is, amely szerint a lefegyverzett ország igazi honvédelmi tárcája a közoktatásügyi tárca, és a kultúrfölény-program meghirdetése, melynek végső soron az volt a célja, hogy a műveltség emelésével bebizonyítsa a művelt nyugat előtt, hogy nagyobb a magyar nemzet belső értéke, mint a bennünket környező és a mi kárunkra naggyá lett népeké. Klebelsberg kultúrprogramjának megvalósításához Kornis államtitkár adta meg az irányelveket még 1921-ben: a nemzeti érzés pozitív ápolása, az irredentizmus leghatékonyabb pedagógiájának megteremtése, az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmussal szemben s a nemzet intelligenciájának visszamagyarosítása, eljudaizálásával szemben hungarizálódás.

20 Mindez tartalmilag és a gyakorlatban nem volt más, mint szélsőséges nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus, antikommunizmus és militarizmus, melyek mint neveléspolitikai célok külön-külön is léteztek, de egymással összefonódva hatottak igazán. Valamennyit áthatotta a vallásos világnézet, a valláserkölcsös nevelés. Az 1934-es középiskolai reform, mely Hóman Bálint nevéhez kapcsolódik, a fajvédő politika szellemében módosította a klebelsbergi koncepciót, a tanítással szemben a nevelés került előtérbe, méghozzá az egyre nyíltabb kardcsörtető katonai, s az olasz-német mintára történő, faj elméleten alapuló hungarocentrikus fasiszta nevelés. Az iskola munkájával kapcsolatban nem foglalkozunk a tantervekkel, a tantárgyakkal és az óraszámokkal, hiszen a salgótarjáni gimnáziumban az állami reálgimnáziumokra érvényes tantervek és utasítások szerint tanítottak, s erről, ennek az értékeléséről, bírálatáról könyvtárnyi a szakirodalom. Helyettük inkább lényegre törő- képet adunk az intézmény fel266