Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

magas tandíjak és az egyéb, iskoláztatással járó költségek jelentették. Az alábbi táblázat az átlagos tandíjak alakulásáról ad majdnem pontos képet néhány pengős eltéréssel. Tanév : Átlagos tana 1927/28 280 pengő 1928/29 280 pengő 1929/30 280 pengő 1930/31 250 pengő 1931/32 240 pengő 1932/33 220 pengő 1933/34 200 pengő 1934/35 200 pengő 1935/36 190 pengő 1936/37 190 pengő 1937/38 180 pengő 1938/39 180 pengő Hogy a tandíjak mértékének nagyságát igazán érzékletessé tegyük szükséges néhány viszonyítást elvégezni. Az 1920-as évek második felében az állami gimnáziumokban 20—40 pengő — tehát átlagosan 30 — között mozogtak a tandíjak. Ebben az időszakban tehát a salgótarjáni gimnázium átlagos tandíjai majdnem 10-szer magasabbak voltak az állami gimnáziumok tandíjainál. A 30-as években emelték az állami tandíjakat — 40—80 pengő — a mi gimnáziumunkban pedig csökkentették, így jelentősen javult az arány, de ez sem jelentette azt, hogy pl.: a napi 5—6 pengőt kereső vájárok (a legjobban fizetett bányászréteg!) vagy az átlagban havi 100 pengő körül kereső üveggyári munkások megengedhették volna maguknak, hogy gyermekeiket 18—19 éves korig taníttassák, viseljék az iskoláztatás egyéb költségeit, is, mint pl. a 30—35 pengőnyi beiratási díjat, film- és sportköri díjat stb., nem is beszélve a tankönyvek és az egyéb szükséges eszközök költségeiről. Ezeket a terheket Salgótarjánban csak a Rimamurányi Rt. munkásainak egy viszonylag szűk, de igen jól kereső munkásarisztokrata-rétege lett volna képes elviselni, de ezek — életmódjukat tekintve — már elszakadtak a munkásságtól, pontosabban a kispolgárrá válás útjára tértek.

19 Érinteni kell azt a kérdést is, hogy a munkás- és parasztgyerekek középiskolából való távolmaradásának — a magas tandíjak és iskoláztatási költségek mellett — más oka is volt. Ezt az okot a magasabb műveltség iránti igénytelenségben jelölhetjük meg, ami elsősorban a feudál-kapitalista társadalom gazdasági kényszerével együtt járó általános kulturális elmaradottságból következett. Természetesen szerepet játszott az a szemlélet is, hogy a tanult gyermek szembe kerülhetett családjával. A középosztály viszont — melynek nehéz anyagi helyzete szintén ismeretes — erkölcsi kötelességének érezte, hogy gyermekeit megóvja a deklasszálódástól, és ennek érdekében áldoza265