Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

megtartott értekezlet után, s azt felterjesztette a miniszterhez. Ő tűzte ki az írásbeli érettségi tételeit, és általában ő elnökölt a szóbeli érettségi vizsgálatokon. Hogy lényegében mit is jelentett társulati, érdekeltségi iskolának „lenni", az egyértelműen kiviláglik ifj. Chorin Ferenc leveléből, melyet Róth Flóris bányaigazgatónak válaszolt 1934-ben, reagálva Róth jelentésére: „...hozzájárulok ahhoz, hogy az iskola alapját képező telek és a rajta lévő épülettömbök használata továbbra is megengedtessék a gimnáziumnak, ... a használati jog csak addig illeti meg a gimnáziumot, amíg a Chorin Ferenc Reálgimnázium nevet viseli, és annak szervezetében, igazgatóságában, felügyelő bizottságában a többségi befolyás részünkről biztosíttatik."

9 Ilyen finoman fogalmazta meg a függőségi viszony lényegét a fővárosban élő „nagyfőnök", míg Róth Flóris a „ksifőnök" sokkal konkrétabban, mondhatnánk szégyenérzet nélkül hangoztatta elvárásait a gimnáziummal szemben. Mint felügyelő bizottsági elnök a tanári kar egyes tagjainak működésével, de különösen az év végi osztályozás mértékével szemben elkedvetlenedésének és neheztelésének adott kifejezést. Felhívta az iskola igazgatójának a figyelmét, hogy a gimnáziumot többek között azért is létesítették, hogy a hozott áldozatokért a vállalatok gyermekei az iskola részéről bizonyos figyelemben és jóleső pártfogásban részesüljenek. Tapasztalatai alapján a társulatok nagymértékű támogatásának ellenértékét nem mindig találta meg az egyes növendékek tanulmányi eredményeinek elbírálásában.

10 A bányaigazgató-bizottsági elnök elvárásait szükségtelen magyarázni. A MUNKÁS-PARASZT SZÁRMAZÁSÚ TANULÓK ARANYA ISKOLÁZTATÁSI KÖLTSÉGEK A korszakra általánosan és mélységesen jellemző antidemokratizmus, a fennmaradt nem hivatalos, de annál pontosabb statisztikák, a kereseti viszonyok és az iskoláztatással járó költségek stb. tanulmányozása tették kétségessé az eddigi munkákból ismert adatok helyességét, s egyben szükségessé a munkás-paraszt származású tanulók arányának újbóli vizsgálatát. Ugyanis hihetetlennek tűnik, már a bevezetőben említett ok miatt is, hogy a salgótarjáni gimnáziumban 25—33 %, illetve 30 % körüli lett volna az előbb említett tanulók aránya az össztanulók számához viszonyítva, azaz többszöröse az országosan jellemzőnek.

11 Földes Ferenc a 30-as évek adatait vizsgálva az alábbi eredményre jutott:

12 Szegényparasztok aránya a középiskolában 1,3 % Munkásság aránya a középiskolában 3,8 % Birtokos osztály aránya a középiskolában 12,2 % Polgárság aránya a középiskolában 82,7 % Hangsúlyozta, hogy adatai nem pontosak, de alkalmasak a fő arányok megállapítására. A Pedagógiai Tudományos Intézet kontrollvizsgálatai igazolták Földes feltevéseit. Ezek közül a kispesti Deák Ferenc Gimnázium adatait célszerű átvennünk, hiszen Kispest — a lakosság szerkezetét tekintve — Salgótarjánhoz hasonló munkásváros volt. A munkástanulók középaránya a gimnázium alsó osztályaiban 12,8 %, a VIII. osztályban 8,2 %, tehát a 8 osztályos gimnázium viszonylatában 10 % körül mozgott.

13 262