Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Schneider Miklós: A nógrádi szénbányászat történetének levéltári forrásai

tarjäni iparvidék bányászata és ipari üzemei az ellenforradalmi korszakban. Bp. 1968.), amely utóbbi, mint kézirat, a Nógrád m. Munkásmozgalmi Múzeum adattárában található. 2. Az ismertetés alapjául a Levéltári leltárak (Magyar Országos Levéltár) sorozatban 43. szám alatt megjelent kötet, Jenéi Károly: A salgótarjáni Kőszénbánya Rt és konszern vállalatai (Repertórium) Bp. 1968. szolgál, amely a levéltári anyag részletes ismertetése előtt az 5—23. lapokon rövid összefoglalót is ad a részvénytársaság történetéről. 3. A budapesti bányaigazgatósághoz küldött levelek másolati könyveinek felhasználásával készítette Belitzky János értékes adatközlését Adalékok a salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányászainak munka- és életkörülményeihez címmel (Nógrád megyei Múzeumi Közlemények 1974/20. Salgótarján, 1974. 185—231. old. 4. Az ismertetés elkészítésénél a levéltár hivatalos áttekintő raktári jegyzékeit használtuk fel, amelyek a kutatók számára is bármikor hozzáférhetőek. Ebben az összeállításban a jegyzék egyes tételeihez kiegészítő tájékoztató megjegyzéseket fűztünk. 5. Ld. a 3 sz. jegyzetet! 6. Különösen értékes következtetéseket vont le a munkásfelvételi anyakönyv adataiból Szabó Béla: Salgótarján a kapitalizmus uralkodóvá válásának idő-szakában c. tanulmányában (Salgótarján története St. 1972. с kötet 99—122. old.) 7. Az Üstredny Bansky Archiv v Banskej Stiavnici korábban a Szlovák Országos Levéltár (Státny Slovensky Üstredny Archiv) gazdasági osztálya volt. Ebben az időben jelent meg a jelen ismertetés készülésénél is felhasznált levéltári kalauz (Sprievodca po archivnych fondoch, Pozsony, 1964). Később önállósult, a fenti néven. Az ismertetett anyag egyébként kivétel nélkül személyes kutatómunkánk során végzett feltárás eredménye. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Központi Bányászati Levéltár fondjai közül még nyilvánvalóan találhatók adatok a nógrádi szénmedence 1918. előtti fejlődésére vonatkozóan az alábbiakban is: a Selmecbányái Főkamaragrófi Hivatal, a Diósgyőri Bányaigazgatóság, a Selmecbányái Kerületi Bányabíróság iratai. Az itt rejlő forrásanyag feltárására csak későbbi időpontban kerülhet sor, tekintve, hogy az ismertetett bányakapitánysági fond anyagának az átnézése is többéves programot jelent. 8. A bányakapitányságok olyan elsőfokú bányahatóságok voltak, melyeknek hatáskörébe tartozott a bányajogosítványok kiadása, bányatársulati alapszabályok jóváhagyása, térképek, statisztikai adatok bekérése, felügyelet a személy- és vagyonbiztonság követelményeinek megtartására, a bányabirtokok és — személyzet közötti jogviszony, valamint a társládák ellenőrzése, a bányatörvény (az 1868. évi XXX. te.) áthágóival szemben rendőri bíráskodás gyakorlása, stb Az említett bányatörvény alapján felállított bányakapitányságok közül a besztercebányaihoz tartozott az akkori Komárom, Esztergom, Nógrád, Hont, Bars, Pozsony, Nyitra, Zólyom, Trencsén, Túróc és Liptó vármegyék bányászata. 9. Az 1969-ben és 1974-ben folytatott szlovákiai feltáró munka alkalmával sikerült az általános iratok sorozatából az 1868—1876 közti részt (összesen 15 iratdoboz mennyiségű iratot) egyenként átnézni és abból a nógrádi szénmedencére vonatkozókat kijegyezni. 10. Meg kell jegyeznünk, hogy az ismertetés megírásának időpontjában a Selmecbányái kiválogatott anyagnak csak az első része érkezett meg mikrofilmen (4300 felvétel). Remélhető, hogy az Évkönyv megjelenésének időpontjáig a teljes ismertetett anyag már meglesz és az is remélhető, hogy a még át nem nézett anyag feltárására is sor kerülhet a közeljövőben. 256