Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Morvay Judit

egész területen nem is mindenütt, de sűrűn található a falvak között bizonyos munkamegosztás, amelyek növény-, vagy állatfajták termelésében, tenyésztésében, cseréjében nyilvánult meg. Éppen ezért a vásároknak rendkívül nagy jelentőségük volt. A palóc területen a mikro-táji munkamegosztás mellett találunk még kisebb lokális csoportokat is, amelyek bizonyos házasodási körzetekre, illetve egyházi körzetekre utalnak. Ezek a „körzetek" mind a mai napig tapasztalhatók, elsősorban a viseletnél, szokásoknál stb. A palóc területen a társadalom szerkezetének szempontjából több típus megtalálható, pl. jobbágy utódok falvai, kisnemesi réteggel szaturált falvak, speciális foglalkozású falvak (fazekasok, famunkások stb.); ezenkívül kisebb mezővárosok, amelyeknek társadalma természetesen megint más arculatot mutat. Ennek ellenére elmondhatjuk, elsősorban az első két típusnál, hogy a kulturális szintben nincsenek nagy különbségek más tájegységhez viszonyítva. E megállapítás ellenére a falvak kultúrája kis részleteiben különbözőek. Pl. a palóc viseletnek a szerkezete nagyjából azonosnak mondható, mégis a viselet az, amely minden faluban más. Ez az „egységes sokféleség" szintén jellemző erre a területre. Ha a palóc falvak társadalmát közelebbről szemügyre vesszük, akkor elkerülhetelen, hogy a tapasztalatok alapján egy némileg sematikus modellt ne alkossunk. Vizsgált területünkön az ún. társadalmi intézményeket, ezek formáját, tartalmát, működését szemlélve megállapíthatjuk, hogy az arányosan működő, egymást kiegészítő, támogató intézmények sora egy torzulásmentes, mikro-társadalommá áll össze. Az intézmények üresjárat nélküli működtetése arról tanúskodik, hogy egy olyan társadalommal állunk szemben, amely a meglévő keretek között kiérlelte a legkisebb részletekig célszerűen működő intézményeinek tartalmát és formáját, az egyének „szerepeit" pedig egyértelműen megalkotta. (Ezeket a megállapításokat ne értsük félre, szó sincs arról, hogy egy lombikban készült társadalomról beszélnénk.) A funkció és az intézmények arányban vannak egymással; ebben a fázisban a társadalmi intézmények kiegészítik és aktívan támogatják egymást. Rendkívül sok példát lehetne ezzel kapcsolatban felhozni; csak egyet, pl. a generációs csoportokat, de a tudatformákról is hasonlóképpen beszélhetünk, pl. az erkölcsről, amely különbözik a közerkölcstől, s amely a közösség tagjai számára megfogalmazott, kollektíven kötelező. Még az olyan intézmények, mint az egyház sem tudták ezeket a falvakat átideológizálni, bár igen nagy hatással voltak rájuk. A palóc vallásosságnak van egy olyan arculata, amely teljesen független a tételes vallástól, hogy ez hogyan jött létre azt éppen ennek a munkaközösségnek lenne feladata megoldani. A legjelentősebb társadalmi intézmény a palóc falvakban a rokonsági szervezet és a család. A magyar nyelvterületen már a századfordulón is a szomszédság vette át a rokonság funkcióit is. A legarchaikusabb palóc falvakban még tapasztalható a szomszédság ambivalens szerepe, vagyis általában ellenséges csoport, kívülálló megfigyelő, de segítségét bár ritkán kérik, ünnepi alkalmakkor megtisztelő szerepet szánnak neki. Azt, hogy a rokonság mennyire aktív a palócoknál, azt a rokonsági terminológián is le lehet mérni, köztudomású, hogy a rokonsági terminológia érzékenyen követi a rokoniság fogalmának és szerepének alakulását. A palócokra jellemző, hogy a rokonsági terminológia pontosan fedi még a századfordulón a rokonság tényleges szerepét. A terminológiát széles körben használják és 22