Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Morvay Judit
Atlasz „sok oldalról közelíti meg a kultúra táji tagoltságát, és a jelenségek vagy jelenségcsoportok sűrűsödéséből kiolvashat majd etnokulturális csoportokat." Ezzel a megállapítással nem értek egyet. Az Atlasz térképeiről megállapítható egy-egy jelenség elterjedtsége, s módszeres tudományos munkával, sok-sok térkép eredményének összesítésével pedig megállapíthatók lesznek „kulturális területek." Ezeket azonban tévedés lenne a csoport szóval megnevezni. Csoportot lehet szervezni, áttelepíteni, más vallásra kényszeríteni, de nem lehet kiolvasni atlaszokból. Nincs szükség tehát az un. „fiktív csoport" terminus-technikusra, hiszen egy csoport vagy létezik, vagy nem létezik. A „fiktív csoport" fából vaskarika. Azt gondolom a néprajz által meghatározott kulturális területeket nem kellene „csoportnak" neveznünk. Ha természetesnek tartjuk, hogy a nyelvtudomány nem tesz egyenlőségjelet a palócok és a palóc nyelvjárástípusok között, akkor az is természetes, hogy az északi magyar kulturális területek és a palócok, mint néprajzi csoport között a néprajz se tegyen egyenlőséget. Más példát említve: a régészek sem tévesztik össze a 6—7. századi magyar etnoszt a szaltovo-majácki műveltséggel, sem a 10. századi magyarságot a bjelo brdo-i kultúrával. Külön vizsgálják a kultúrát, és keresik kapcsolatát az etnoszhoz. A társadalom és a kultúra kapcsolódásrendje sajátos formában jelentkezik az etnosz és részei, a kultúra szférájába sorolható jelenségcsoportok között. Mindkét szférának saját mozgástörvényei vannak, s a társadalmi mozgást a kultúra mozgása nem követi direkt módon. Éppen ezért a néprajzi atlaszok térképein szereplő jelenségek izoglosszái nem követik a népen belüli csoportok, sőt gyakran a különbö z ő népek, etnoszok között húzódó határvonalakat sem. Mindamellett lehetségesnek és kívánatosnak tartom, hogy a magyar nyelvterület északi sávjában feltérképezzük, meghatározzuk a kulturális régiókat. Ez nagy hozzájárulás lenne a magyar nyelvterület, illetve a Kárpát-medence egészén elvégzendő munkához. Példának vehető a nemzetközi szakirodalomban Ilmar Talve tanulmánya. A finn tudós több tucat kulturális jelenség együttes elterjedtsége alapján meghatározta Finnország kultúrterületeit és kulturális határait. Anyagát és módszerét tekintve is figyelemre méltó előmunkálatnak vehető Szolnoky Lajos könyve. Ebben a kendermegmunkálás rendszereit vetítette térképre, s ilymódon 15 táji-termelési rendszert különített el. Ezek közül 4 a nyelvterület északi sávjában található, s az ottani kulturális területek felvázolásához jól hasznosítható. Azt gondolom, hogy a kultúra táji tagozódásának, legfőbb ismérveinek megállapítása az északi magyar területen önmagában is olyan értékes eredmény lesz, amelyért érdemes volt a palóc kutatásokat elindítani. Lehet, hogy ezeket a kulturális területeket — akárcsak a nyelvészek által konstruált nyelvjárástípusokat — nem fogjuk a palóc jelzővel megnevezni, de az eredmények értékéből ez mit sem fog levonni. MORVAY JÜDÍT hozzászólása A kutatások mindezideig elsősorban a hagyományos palóc kultúrát vették figyelembe, de a „társadalom" fejezetben olyan résztanulmányok is helyet fognak kapni amelyek a mai palóc társadalommal foglalkoznak. Ezek a tanulmányok lesznek az első átfogó, összefoglaló stúdiumok a palóc társadalom 20