Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Zólyomi József: Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán

állapotban készen áll. Ugyanis az ekkor készült birtokösszeírásból megállapíthattuk, hogy a térképen, a Kis-Zagyva baloldalán feltüntetett épületek mindegyike pajta és istálól volt. Lakóépületet nem találtunk közöttük, azok a Kis-Zagyva jobboldalán helyezkedtek el. A két térkép adatadnak összevetése után feltételezhetjük, hogy a kétbeltelkű települési forma a 18. század vége és 1867 között alakulhatott ki a faluban. Történeti adatainknál már utaltunk ainra, hogy 1808. május 30-án tűzvész pusztította el az egész falut. A tűzvész okára, a pusztítás mértékére semmi adatunk nincs. A sajnálatos eseményről is csak egy szűkszavú egyházi feljegyzésből tudunk.

27 A megye közgyűlési és periratai ebből az évből hiányoznak a megye levéltárából, amelyek talán segítették volna kutatásunkat. A falu idősebb emberei — szüleik, nagyszüleik elbeszélései (alapján — a pajtának és istállóknak elkülönítését azzal magyarázzák, hogy a faluban levő szűk telkek a nagyobb létszámú állatállomány megfelelő elhelyezését nem biztosították. A lakóházak bővítését gátolták volna az istállók és a nagy helyet igénylő szérűs pajták. Annyi valóban igaz, hogy a bel telkek imár az 1867. évi felméréskor sem — kis méretűk miatt — voltak alkalmasak istállók, pajták elhelyezésére. Az ekkor készült határtérképen azonban találhatunk két szlovákul írt dűlőnevet, amelyek a két beltelkűvé alakulás időpontját még homályosabbá teszik. Az egykori Pajtáskertek szomszédságában, ettől észak-keleti irányban Szálaske (Szállás) és Humno (Pajta) dűlők neveit olvashatjuk az 1867. évi térképen. A két dűlő egykori létezéséről az idős emberek tudnak, de a nevek mögött rejlő esetleges funkciót nem ismerik. Még nagyszüleik is úgy emlegették, hogy ezeket a dűlőket mindig szántóföldként használták, pajták, állatok együttartására szolgáló építmények itt soha nem voltak. A 18. század végén készült térképen sem láthatunk itt épület jeleket. Adataink sajnos nem teszik lehetővé a kétbeltelek kialakulása idejének, körülményeinek tisztázását. Serény forrásaink alapján két felvetést megkockáztatunk : a) Lehet, hogy korábban a pajták és istállók a Szálaske és Humno nevű dűlőkben lehettek, de hogy közelebb kerüljenek a faluhoz azért áttelepítették az 1867. évi térképen feltüntetett helyére. b) Mivel a 18. század végén készült térképen épületre utaló jelet nem találhatunk a falu határában, azért valószínű, hogy a Pajtáskertek kialakítására, az ezekben lévő pajták és istállók építésére a II. József katonai felmérés után, de 1867 előtt kerülhetett sor. Előidézője lehetett ennek a szűk beltelek, amelyen az épületállomány bővítésére már nem volt lehetőség, és az 1808. (május 30-án történt tűzvész. Ügy gondoljuk, hogy a két feltevés közül a második a valószínűbb. Kertek területe Az első adatunk, amely a Pajtáskertekben levő telkek nagyságát feltünteti 1867-ből származik.

28 Az ekkor készült Birtokrészleti jegyzőkönyv családonként közli a telkek számát, méretét. A összeírás már nem a jobbágy felszabadítás előtti állapotokat tükrözi, a családok szétvála189