Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Zólyomi József: Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán

hozásának kezdeti folyamatát is rögzíti. Míg 1848 előtt 39 telkes jobbágy volt a faluban, 1867-re már 63-ra szaporodott a földdel rendelkező gazdák száma. Nyílván, hogy ez a gyarapodás csak a régi jobbágygazdaság rovására történhetett. Kevesebb lett az egy háztartásra jutó szántóföld területe, a Pajáskertekben levő telkek mérete is csökkent. 1867-nben a Pajtáskertek telkeinek nagyságszerinti megoszlása az alábbi volt.

29 Telek mérete Gazdák száma 100 négyszögölig 3 100-150 négyszögölig 13 150-200 négyszögölig 13 200-250 négyszögölig 9 250-300 négyszögölig 4 300-400 négyszögölig 4 400-500 négyszögölig 4 500-600 négyszögölig — 600-700 négyszögölig 2 A múlt század második felében a telkek mérete tovább csökkent, 1904-re e telkek többsége olyan kicsire zsugorodott, hogy azokat tovább felosztani már nem lehetett.

30 Jól szemlélteti ezt az alábbi statisztikánk, melyet a telkek nagyságáról állítottunk össze 1909-ből.

31 Telek mérete Gazdák száma 100 négyszögölig 36 100—200 négyszögölig 29 200—300 négyszögölig 3 300—400 négyszögölig 2 A két világháború között a telkek méretei tovább nem csökkentek, hiszen azok már annyira kicsik voltak, hogy még kerti művelésre sem voltak alkalmasak. Legtöbb esetben az örökösök a gazdálkodó testvér, rokon javára — értékének kifizetése után — lemondtak a telkek használatáról. Ezzel a kisméretű telkek száma jelentősen csökkent. öröklés, vásárlás A Pajtáskertekben telke csak a volt jobbágyoknak és azok örököseinek lehetett. Arra a kérdésre sajnos nem tudunk válaszolni, hogy a gazdák vagyoni állapotát meghatározó teleknagyság milyen miértékben befolyásolta a Pajtáskertekben levő telek méretét. Az 1867-ben készült összeírás már az örökösök közötti felosztásban közli a telkek nagyságát. A rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg, hogy az egész—, fél—, vagy negyedtelkes gazdát hány négyszögöles telek illette meg a Pajtáskeirtekben. Erre az adatközlők sem tudtak kielégítő választ adni. Az eiső világháborúig az együttélő családok szétköltözésére nem volt lehetőség. Az idős szülők elhalálozása esetén a testvérek egyenlő arányban felosztották egymás között a szántóföldet, a rétet, a Kis-Zagyva patak két oldalán fekvő kertet, a Pajtáskertekben levő telket. A megosztást törvény előtt is hitelesítették, de gyakorlati megvalósításra soha nem került sor. A gazdálkodás irányítását a legidősebb fiú, vagy leány testvér vette át. 190