Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Paládi Kovács Attila

kívánatosnak, hogy mérlegeljük a kérdés kapcsán felmerülő nézeteket, azokat kritikailag értékeljük. Valójában ebben a témában nem folytak soha olyan elmélyülő kutatások mint a székelyek vagy a kunok eredetének az ügyében, inkább csak nézetekről, gyengén alátámasztott hipotézisekről, ötletjellegű álláspontokról beszélhetünk. Vonatkozik ez a legújabb, a kérdést tárgyaló publikációra is, így bizonyos mértékig pl. Belitzky János fejtegetéseire is, amelyekben sem a palóc-székely rokonítás, sem a palóc név finnugor-szamojéd etimológiája igazában nincs bizonyítva. E fejezet szerzője, azaz magam is végeztem kutatásokat a palócság eredetével kapcsolatban és nézeteimet a kötetben ki is fogom fejteni, de nem úgy mint egyedüli és csalhatatlan igaz álláspontot, hanem mint egy munkahipotézist, az egyéb nézetek ismertetése és bírálata mellett mint, az általam lehetségesnek és leginkább valószínűsíthetőnek tekinthető álláspontot. A palóc genezis és a lakóterület körülhatárolásában nem várható a kötettől, hogy jól kidolgozott, alig vitatható álláspontot fejtsen ki. Ehhez hiányoznak a megfelelő előmunkálatok, anyagfeltárás és a sokoldalú vita. Az viszont mindkét részlettől várható, hogy az eddigi nézeteket összegezze, kritikailag mérlegelje, elfogadható és tarthatatlan részeit külön válassza, s legalább bizonyos mértékig a kérdést előre vigye. Az említett fejezeteken túlmenően igen körültekintő forráskritika kívánatos, az embertani fejezetben is. Mindhárom téma fantáziamozgató, s így bőven teremt alkalmat a szubjektivitásnak. A bizonyításban felhasználható elemek nagyobb része nem tényjellegü, következtetése tehát vagy helyes, vagy téves. Az antropológiai mérések eredményei ugyan bizonyára egzaktak, de önmagukban keveset mondanak. Amikor ezeket összekapcsoljuk történelmi folyamatokkal, akkor lépnek fel a bizonytalansági tényezők, mert az ide kapcsolható ismeretek töredék része adatszerű, kis részük valamennyire valószínűsített nézet, többségükben erősen hipotetikus jellegűek, amikre biztonságosan alig lehet támaszkodni, és fennáll a veszélye annak, hogy csak a bizonytalanságot növeljük. Sajnos egy kutatás menetében igen gyakran nem juthatunk el a valóban fontos és lényeges kérdések megfejtéséhez, s nem szabad indokolatlanul erőltetni a túlságosan határozott és kategorikus válaszokat, ha az az anyagból nem igazolható. Sokkal korrektebb s a hitelünk is nagyobb lesz, ha nem lépünk túl a valóságos lehetőségeink határain, s vállaljuk a kevésbé tetszetős, szerényebb eredményt, mintha nagyon is kétséges, de tetszetős megalapozatlan ötleteinket erőltetjük. A tudományos fegyelem ezt így kívánja. Végezetül az összes alfejezetre vonatkozóan megállapíthatjuk azt, hogy megvan a reális alapja annak, hogy egy összegzés a tervezett határidőre elkészüljön. PALÁDI-KOVACS ATTILA hozzászólása A palócok kutatását célul tűző kollektív vállalkozás egyik kulcskérdése kezdettől fogva az volt, milyen kritériumok alapján és hol vonja meg a kutatási terület határait. Az 1967. évi, Egerben tartott első tanácskozáson Bakó Ferenc a palóc nyelvjárásban jelölte meg a lehetséges fogódzót. „Ha feltételezzük, hogy a kultúra tartalma és formája összefügg a nyelvjárással, úgy a palóc néprajzi csoport jelenleg egyetlen meghatározója a nyelvjárás. A palóc nyelvjárás a nyelvtudomány, pontosabban a népnyelvi atlasz kutatási eredményei 16