Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

és GÖNCZI Ferenc alaposságra törekvő leírásai érdemelnek külön említést, továbbá az a jelenség, hogy újabb utalások történnek a gyermekáldással kapcsolatos nézetekre, s e nézeteket meghatározó gazdasági, társadalmi tényezőkre.

18 Mintegy e kutatástörténeti fázis lezárásaként, a publikált, elsősorban hiedelmeket, mágikus és — kisebb részben — természeti megfigyelésen alapuló szokásokat foglalja össze SZENDREY Zsigmond „A magyarság néprajzá"-ban.

19 1.2.3. Hosszantartó, alapos gyűjtőmunka előzte meg GÖNCZI Ferenc sokoldalú témamonográfiájának a „Somogyi gyermek"-nek megjelenését.

20 A Somogy megye magyar, német, horvát parasztságánlak gyermekhez fűződő hagyományait közreadó munka számunkra nagy fontosságú. Nemcsak impozánsan gazdag, változatos, minden részletre kiterjedő adattömege miatt,

21 hanem azért is, mert a szerző — anyagközlő szándéka mellett — alapos kutatómunkája során szükségszerűen eljutott azoknak a gazdasági és társadalmi gyökereknek feltárásához, amelyek a gyermekáldással, szaporulattal kapcsolatos nézeteket meghatározzák. Az egyke-rendszerrel foglalkozó fejezetben részletesen kifejti ezt, esetenként utalva a rétegződésből fakadó eltérésekre is. Továbbá az anyag bemutatása során többször említ vallási, nemzetiségi különbözőségeket — bár e jelenségek összehasonlító értékelésére már nem vállalkozott. Hasonlóan T

EMESVÁRY-hoz, GÖNCZI munkája is kevéssé talált követőkre. Bár eredményei csak jóval később kerültek publikálásra, itt kell szólnunk viszont KRESZ Mária kutatásairól, tekintve, hogy az 1940-es évek elején gyűjtötte példamutató alapossággal, koimplex megközelítéssel a gyermekkor és ifjúkor hagyomány anyagát Nyárszón — közte a terhesség, szülés témát is.

22 Érdeklődése kiterjedt mindarra, ami témánk kutatástörténete alapján számbavehető, s pontosan regisztrálja az időbeli változásokat. Ismerteti a gyermekszámmal kapcsolatos nézeteket, rávilágít azok gazdasági, társadalmi hátterére. Az életkori szokásokon belül, vagy önállóan a születéssel foglalkozó további publikációk módszertanilag kevésbé hoznak újat, inkább a már előzőleg feltárt adatok földrajzi elterjedtségére vonatkozó ismereteinket bővítik.

23 Hasonló eredménnyel jár a nagyobb tématerületeket átfogó, szokás-, hiedelem-, gyógyítás-publikációk idevonatkozó részeinek áttanulmányozása is.

24 M AN G A János vizsgálja mindössze megszokott módszerével a szokások időbeli változását, elhalását,

25 továbbá KRUPA András utal a mágikus praktikák mellett a terhes asszony köznapi életmódjára.

26 1.2.4. Mennyiségileg is igen számottevő, s egyre részletesebb, árnyaltabb anyagot tartalmaznak viszont az utóbbi másfél évtizedben megjelenő, egy-egy község néphit, népi gyógyítás emlékanyagát mind nagyobb mélységben, komplex szemléletmóddal feltáró adatközlések, dolgozatok.

27 Bemutatásra kerülő témánk szempontjából említésre méltó MADÁR Ilona azon törekvése, hogy a terhességgel, szüléssel kapcsolatos népi tudást felderítse.

28 Ugyanő, majd PENAVIN Olga az adott (mágikus és racionális) ismeretek családon belüli közvetítését, átadását is érinti.

29 Általánosan elterjedt szokásokról, hiedelmekről tudósítanak — jobbára szűkszavúan — a különböző falumonográfiák témájukban idekapcsolódó fejezetei.

30 Mindössze BECK Zoltánnak a vásárhelyi puszta lakói életkori szokásairól írt összefoglalója érdemel figyelmet, amelyből néhány jelenség társadalmi rétegenként mutatkozó eltéréseiről kapunk 149