Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

információkat, s a házaséletre történő felkészülés bemutatása kapcsán a nemi életre nevelő hagyományokat is tárgyalja.

31 Itt szólok a különböző céllal készült összefoglaló munkákról,

32 amelyek szerzői, érdeklődési körük, illetve a mű jellegéből fakadó lehetőségeik szerint gazdagítják a kapcsolódó adatok, következtetések számát. BALOGH István társadalmi szempontú megfigyeléseit említem külön is.

33 Mindazok a gazdasági, társadalmi motiváló tényezők, amelyekhez a terhesség, szülés, kisgyermekkor szokásaival elmélyültebbem foglalkozó kutatók, változó alapossággal, de szükségszerűen közelítettek, a társadalomnéprajzi törekvések, majd szisztematikus kutatások megindulásával — más rendszerben, más oldalról természetesen — egyre határozottabb megfogalmazást nyertek, elsősorban FÉL Edit és MORVAY Judit munkássága nyomán.

34 A gyermekszámmal kapcsolatos nézetek, törekvések mozgatórugói,

35 a terhes asszony köznapi életének rendje,

36 a család és tágabb közösség viszonya a leendő anyához, a szüléshez, a gyermekágyashoz,

37 a menyecske helyzetének módosulása a családban első gyermekének világraj ötté után,

38 az újszülött családba fogadása

39 — mind olyan kérdések, amelyek szervesen hozzátartoznak a születés hagyománykörének vizsgálatához, s csak ezek megválaszolásával adhatunk reális képet e szokásokról.

40 Nem lenne teljes a téma kutatástörténetének vázlata, ha nem szólnánk az idevonatkozó részleteket is tartalmazó orvostörténeti munkákról, amelyek új néprajzi anyagot kevésbé közölnek ugyan, de a szerzők nézőpontja, feldolgozási módszerei révén teljesebbé válik a népi szülészetről alkotott kép.

41 1.2.5. A születéshez kapcsolódó hagyományok gyűjtésére a közelmúltban a Palóc Kutatás keretében kérdőív jelent meg,

42 amely már e különböző közelítésű munkák módszertani eredményeit igyekszik hasznosítani. Bár a kérdőív elsősorban a palócnak tartott területeken végzendő kutatások támogatását célozza, TÓTH Ferenc ennek alapján (kibővítvén a szerelem, házasodás, esküvő kérdéskörével) végzett ürményházi kutatásai

43 azt igazolják, hogy más vidékek idevonatkozó szokásainak felderítésénél is hasznosan alkalmazható kiindulópontként. 1.3. Az általam kutatott Ipoly menti községekből a terhesség, szülés, gyermekágy hagyományait illetően kevés támpontunk akad a szakirodalomban. Célszerűnek látszott nagyobb egységet, hozzávetőlegesen a történelmi Nógrád megyét (északon a szlovák nyelvhatárig) figyelembe venni.

44 Első összefüggő leírásunk a múlt század közepéről származik ösagárd községből.

45 GARÁDY nevű szerzője a keresztelő bemutatásaira fordít nagyobb gondot, de jelen témánkat is érinti. Az asszony, megbizonyosodván állapotáról, gyorsan közli ezt valamelyik rokonával, mert ellenkező esetben a születendő gyermek néma lesz. A terhesség alatt ugyaúgy kiveszi részét a munkából, mint egyébként, semmi kíméletben nem részesítik. Első szülés után az anya 3, a későbbi alkalmakkor 2 hétig feszik lepedőikkel elkerített ágyban, amely őt és gyermekét védi a gonoszoktól. Ezért csak a legvégső esetben hagyja el fekhelyét, iákkor is gondosan ügyelve arra, hogy senki, különösen idegen férfi ennek tanúja ne legyen. Figyelemre méltó a szerző megfigyelése, amely szerint e szokást 150