Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei

Az eddig elmondott elvi, módszertani megjegyzések tartalma a gyakorlati munkát, a palóckutatást a következőkben befolyásolta. Megállapítottuk, hogy a palócság nem tekinthető sem etnosznak, sem etnikai csoportnak, hanem néprajzi, esetleg kulturális csoportnak főleg azért, mert nincs meg a csoport öntudata és nincs bizonyíthatóan közös történelme. A palócság kulturálisan éppúgy nem lehet egységes, mint nyelvében sem az, feltételezzük, hogy nemcsak a nagytáji keretek között, hanem a leszűkített térségben sem találunk homogén kultúrát. Ezeket a kérdéseket a jelenleg folyamatban lévő kutatásoknak kell majd megválaszolni, koncentrálva figyelmüket a palóc néprajzi csoport centrális területére, amely három megye, húsz településére terjed ki. A komplex módszerrel összegyűjtött adatok feldolgozása az V. ötéves terv feladatát képezi. Ennek két formája szerepel terveinkben. Az egyik a palóc táj és népesség monográfiája, a másik egyes részlettémákat felölelő dolgozatok sorozata. A palóc monográfia hat tematikus fejezetre oszlik (1. A palóc föld és népe; 2. A társadalom; 3. A termelés és a javak forgalma, cseréje; 3. A javak felhasználása; 5. Ritus, kultusz, vallás; 6. Művészetek.), amit egy bevezető és egy összefoglaló fejezet egészít majd ki. A kötet egy földrajzilag leszűkített táj adatait dolgozza fel, olyan tájét, amelyet a korábbi kutatók egyértelműen palócnak tekintettek. A monográfia tervezett terjedelme mintegy 70 nyomdai ív, amihez még az ábrák és a mutatók járulnak. Az egy-egy részlettémát felölelő tanulmányok ill. lokális monográfiák sorozata a táj-monográfia szerkesztésének idején jelenhet meg. Ilyen pl. a Mátraderecske község néprajzi monográfiája, a Borsod megyében tervezett Sajóvelezd monográfiája, és ilyen lehetne Nagyréde monográfiája is, aminek története feldolgozott és a második kötete is nyomdában van. Ide tartoznak továbbá az olyan tematikus feldolgozások is, mint a jelenleg sajtó alatt lévő és a barlangépítményeket tárgyaló füzet. A palóckutatás eredményeinek egyik közművelődési vetülete — terveink szerint — azok az időszaki kiállítások, amelyeket évente egy-egy megyei múzeumi szervezet rendez meg saját lehetőségei között, majd az igényeknek megfelelően a szomszédos megyékben is bemutat. Ennek értelmében 1976-ban a Heves megyei szervezet a népi textíliákból rendezte meg azt a kiállítást, amit a következő években más megyék hasonló kiállításai követhetnek. Témájában és módszerében a palóckutatás egyik eredményének tekinthetjük a balassagyarmati múzeum ez évben megnyitott állandó néprajzi kiállítását is, a tárgyi történeti rétegeződésnek didaktikus bemutatásával. A tervek szerint a palóckutatást az V. ötéves terv folyamán be kell fejezni. A még szükséges alapkutatások elvégzése után a mintegy 70 íves monográfia kéziratát el kell készíteni, aminek szerkesztése során megbízásokat adtunk a fejezetek szerzőinek. A kötet kiadásáról a VI. ötéves tervben kell gondoskodni. Lehetőséget kell teremteni az V. ötéves terv folyamán elkészülő részletkutatások eredményeinek megjelentetésére is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kutatást a Kulturális Minisztérium és Borsod, Heves, Nógrád, Szolnok megyék tanácsa továbbra is támogatja. Tekintettel azonban az utóbbi évek során megnövekedett nyomdai költségekre, a rendelkezésre álló keret az alapkutatások költségei mellett csak szerényebb igényű publikációs lehetőségeket biztosít. Az anyagi nehézségek éppen ebben az időszakban erősen gátolják a munka befejezését, mert évrőlévre több kiadásra érett kézirat készül majd el, amelyek teljes terjedelmük12