Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Barabás Jenő

ben nem, csak összegezésben kerülhetnek be a monográfiába (a tervek szerint több falumonográfia is készül). Végezetül: céljaink között első helyen áll az a törekvés, hogy a palóc föld lakosságának kultúráját a századfordulóval szinkronban ismerjük meg és elemezzük. A néprajz kétségtelenül a jelenkor tudománya, a mát kell kutatnia, feldolgoznia és ennek érdekében folyamodik a múlt emlékei, a történeti viszonylatok és folyamatok felé. Itt tehát ellentmondás látszik a mi kutatásunk konkrét célja és az etnográfia általános célkitűzései között. A palóckutatás azonban azzal az elsődleges célkitűzéssel indult el, hogy választ adjon egy néprajzi csoport általános jellemzőinek és egyáltalán e néprajzi csoport léte, vagy nem léte kérdéseire. A válaszadáshoz szükséges tények, ismeretanyag napjainkban — amint ez köztudott — már nem állnak rendelkezésre. A népi kultúra olyan rohamos léptekkel közelíti meg az irodalmi kultúrát, hogy a regionális különbségek is mindinkább elmosódnak. Célunk eléréséhez tehát korábbi időszakot kellett választanunk, olyan időt, ami már nem kapcsolható be a jelenkor fogalmába, vagyis a századforduló tájékát. A palóckutatás ezért nem elsődlegesen a jelent kutatja, hanem egy már csaknem eltűnt korszak felidézésére vállalkozik, egy olyan gazdasági és társadalmi szituációval, amit a magyar feudalizmus végének, a posztfeudalizmus zárókorszakának nevezhetnénk. A szerkesztés igénye szerint erről az időbeli bázisról kell elindulniuk a kutatóknak egyrészt a távolabbi múlt előzményei, másrészt a jelenkorban megmutatkozó fejlődési eredmények felé. BARABÁS JENŐ hozzászólása A palóc néprajzi monográfia összeállítása során kidolgozott tervek szerint az összefoglaló kötet első fő fejezete A palócföld és népe címet viseli. Ennek a fejezetnek kell tulajdonképpen bevezetnie, némileg megalapoznia a kötet központi mondanivalóját. Ezen túlmenően nyújtania kell egy olyan tájékoztatást, amely hozzásegít a később tárgyalandó anyag értelmezéséhez. Ez a fő fejezet hat, egymástól meglehetősen elkülönülő alfejezetrészből áll, amelyek különféle aspektusból közelítik meg a mondott célokat. Ezek a következők: 1. a palócság eredete 2. a palóc föld kiterjedése 3. a táj gazdaságföldrajza 4. a település szerkezete 5. a palóc nyelvjárás 6. az embertani kép Mint látjuk tehát e fejezet egy része interdiszciplináris kérdéseket foglal össze, másik része a néprajz társtudományainak a palócságra vonatkoztatott eredményeit taglalja. Remélhető, hogy mindezekből kialakul egy olyan összkép, amely elősegíti a továbbiak megértését és értelmezését. Valójában mind a 6 alfejezet önmagában is szintetizáló jellegű, de különféle előzményekkel rendelkezik, mind13