Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

Mikor kiviszik a halott leányt az udvarra, egy tányért adnak át annak a lánynak, aki legközelebb állt az elhunythoz. (Lehet ez a legközelebbi rokonlány, vagy a „legkedvesebb lány pajtása". (A tányéron egy rozmaring koszorúval hímzett fehér zsebkendő fekszik. Ugyanakkor égő gyertyákat osztanak ki a tiszta fehérbe öltözött „koszorúslányoknak". Ők az úton kettes sorban a koporsó előtt haladnak. Velük van a tányéros lány is. „A halottas háznál az a legfontosabb, aki a tányért viszi." Mindaddig magánál tartja a zsebkendőt, amíg a pap be nem fejezi a szertartást. Ekkor átadja neki a zsebkendőt (őrhalom), Varban a „koszorús kendőt" (amit a szeretője vesz a halott leánynak) bedobják a sírba. A háznál azonban a keresztre egy színes fejkendőt kötnek, amit a temetőben leoldanak és odaadják a kántornak.

85 Kereszt életlen gyereket pap nélkül visz ki az apja egy kis deszka „feslógócskába" és elássa a temető szélében. „Annak még nem jár kereszt.".

86 Ha nagyobb gyerek hal meg, az öltöztető asszony kislányokat hívogat. A lánykák tiszta fehérben mennek a temetésre. Mindegyik bal karján fehér (böjtben kék) szalag, csokorba követve. Űtban a temető felé égő gyertyát tartanak a kezükben. A szalagot és a gyertyát a halott édesanyja veszi. A szalag a lányoké marad. Az ilyen kis halottat a „kis szentmihálylován" viszik ki. Míg a nagyot négyen, addig ezt ketten fogják. A torba „behajtják" a lányokat a vivő legényeket (azokat, akik a halottat vitték), meg a rokonokat. Aki a sírnál segít a földet behúzni, azt is behívják.

87 A halott gyerek alá a keresztanyja adja a lepedőt és ezen kívül még „koszorót" is vesz neki.

88 Vastag asszony ha meghal, a kicsinek készülő holmit mind beteszik melléje a koporsóba.

89 öngyilkosnak nem harangoznak és a temető „sáncába" helyezik el őket. Az akasztott ember kötele szerencsét hoz. Közeli rokont asszonyok, lányok, menyecskék egy évig szoktak gyászolni. Fél évig teljes, azután pedig fél gyászban járnak. Ez alatt az idő alatt nem mennek el a táncba, de ezt ma már csak a legközelebbi rokonok tartják meg. Menyecskék és lányok, ha teljes gyászban vannak, egész feketébe öltöznek. Fekete a szoknya, blúz, homlokkötő, mind a két kendő, ül. lánynak hajában a szalag. Gyöngy helyett fekete bársony szalagot kötnek a nyakukra. Félgyász: menyecskéken az alsó fejkendő kék, a felső fekete s, a homlokkötő is kék. A ruha hasonlóképpen kék színű. Néha fekete szoknyát vesznek, felül pedig színest (kék). A lányok ugyanígy öltöznek, csak kék szalagot kötnek a hajukba. Férfiak nem gyászolnak. Régen, akinek gyásza volt, szigorúan betartotta, hogy nem ment el a tárncba. Még a templomban sem énekelt és egy évig feketében járt. Ha lánynak, menyecskének férje, vagy testvére katonának megy fél gyászban megy a templomba. Ha fiatal menyecske férje megy katonának, az asszony különösebb ok nélkül hazamegy a szüleihez. Van úgy is, hogy náluk marad, de ha összekülönbözik az öregekkel, hazamegy. Ha visszajön a férje, összeköltöznek. A halál évfordulóján „sajnos" halottért misét mondatnak. Nagypénteken hajnalban, templom után némelyek kimennek a temetőbe imádkozni.

90 Halottak napján

9i minden síron gyertyát gyújtanak a hozzátartozók. Azoknak, akiknek másutt van a sírja, vagy a faluban lévő 111