Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

Az 1709-es évekből nem áll rendelkezésünkre adat, hogy az egyes társadalmi rétegek, osztályok milyen mértékben vettek részt a közteherviselésben. De az általános helyzet ismeretében feltételezhető, hogy a jobbágyság, a fő-, közép- és kisnemesség részvételének aránya a közterhek viselésében nem változott, illetve még inkább a jobbágyság rovására torzult. Az élelmiszer-, a pénzadó behajtását а rossz termés, az elnéptelenedő falvak, a pusztító pestis szinte lehetetlenné tette, amellett a központi államhatalom tehetetlen a nemességgel, és a vármegyével szemben. 1709. március 21-én kérelemmel fordul Nógrád vármegye Bercsényihez. Az assignatio összegének, a megyére kivetett hajdúk számának, a pénzadó összegének csökkentését kéri, mivel a szegénység már annyira kimerült, hogy a koldulás határán áll. Kéri, reális öszszeget szedessen Gellén Gergely pénztárossal, hiszen sok falu már teljesen puszta. 1709. április 12-én Darvas Ferenc kéri a vármegyétől tartozását. (73) Az 1708 decemberi sárospataki gyűlésen minden vármegye dicakötelezettségén túl bizonyos pénzösszeg megfizetését vállalta: Nógrád vármegye 14 000 forintot vállalt. A vármegye 1709. április 15-i levelében fordul Rákóczihoz. „Noha ígéretet kaptak, hogy 14 000 forintnál többet nem kell a megyének fizetnie, Gellén Gergely cassirer mégis ezen felül summát vetett rájuk, s executióval szedi. A szegénység képtelen a pénzt előteremteni." (74) 1709. április 28-án Bercsényi levélben fordul a vármegyéhez, kérvén a 14 000 forint mielőbbi befizetését. A. pataki adó elszámolására 1709 júniusban került sor. De mivel a hátralék egyre nőtt, a hadsereg közvetlen fordul a vármegyéhez a legégetőbb szükségleteinek kielégítése céljából. Darvas Ferenc 1709. május 5-én a gabonatartozás beadását kéri a vármegyétől. A hadi főbiztosság 1709. június 20-án az abrak tartozását és szekerek kiállítását kéri a vármegyétől. 1709. szeptember 6-án 3672 kassai köböl zab beadását, szállítását kéri a hadi főbiztosság a vármegyétől. 1709. október 10-én Darvas Ferenc 2739 kila búzát és 730 mázsa 40 font húst kér a vármegyétől. 1709. október 21-én a hadi főbiztosság a fentebbi gabona és hús mennyiséget, valamint az abrak tartozás megadását kéri a vármegyétől. (75) A vesztes romhányi csata után (1710. január 22.) Rákóczi feladta Nógrád megyét. így még nehezebb volt a kivetett pénz- és élelmiszeradó begyűjtése. De ugyanez volt a helyzet máshol is. A kirótt összegeket már nem tudták beszedni. Az 1710. évi adó kivetése céljából összehívott kassai gyűlés megállapította, hogy a vármegyék a Sárospatakon kivetett adónak majdnem harmadával adósok. Ezen belül Nógrád megye tartozása ezüstpénzben 9414,30 fi. rh. Mivel a vármegyét közben az ellenség elfoglalta, tartozását elengedték. Az 95