Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

újabb kivetés szerint 1710-re Nógrád megyére eső összeg 6000 forint. Az 1709. évi rossz termés miatt Rákóczi már a téli szállás ideje alatt (1710. február) kénytelen volt élelmiszeradót kivetni. Aratás felé pedig a nyári élelmiszeradót vetette ki. A hadsereg fizetéséről tárgyaltak az 1710. áprilisában összehívott kassai gyűlésen ismét, ahol is Rákóczi már csak „önkéntes felajánlást" kér szenátoraitól, a vármegyéktől. Nógrád vármegye 4000 forint fizetését vállalta. A pénzadó beszedése szinte lehetetlen a szegénység és a pestis miatt. Rákóczi már csak a lengyel zsoldosok fizetését szeretné előteremteni. De 1710 júliusában még semmi pénz nincs saját birtokának jövedelmén kívül. Őszre már csak a hátralékok behajtását sürgette Rákóczi. „Amikor a csapatokat november elején téli szállásra osztották, Rákóczi a pénztelenség és a katonaság fizetetlensége miatt. .. megengedte, hogy a hadak az elszállásoláson kívül fizetésükre még külön pénzt is szedhessenek." (76) Darvas Ferenc 1710 március utolsó napján a fejedelem parancsának teljesítését, a gabona, vágómarha tartozás megadását kéri Nógrád megyétől. 1710. július 15-én Eszterházy Antal fordul a vármegyéhez, kérve, hogy a hat nyári hónapra kivetett 9000 kassai köböl búzát és 900 mázsa húst szállítsák Egerbe. De hogy a szegénység a terheket nagyon ne érezze meg, egyelőre Egerbe 2500, Szolnokra 2000 köböl búzát, Keresztesre 400 mázsa húst szállítsanak. De árad a panasz, a kérelem a szegényektől is a vármegyéhez. A beszállásolt katonák fosztogatják a már egyébként is éhező lakosságot, pl. a csécseiek, gedeiek Bene András alispánhoz fordulnak panaszukkal: „kérjük nagy alázatosan Uraságodat, tekintse mostani sok nyomorúságunkat. Ezekrül is tegyen Uraságod irgalmasságot velünk, annyira jutottunk már Nemzetes Vice Ispán Urunk, hogy sokaknak szájában való falat sincsen." (77) A hadseregnek a vármegyéhez küldött levelei, a jobbágyságtól áradó panaszok külön-külön elemezve is, de együttesen szemlélve méginkább tükrözik a tarthatatlan helyzetet, amibe a Rákóczi szabadságharc a hanyatlás, az utolsó erőfeszítések idején került. A szabadságharc történetének ismert eseményei, a külső-belső nehézségek, a jobbágykatonák helyzetének megoldatlansága, a témakörben felsorakoztatott adalékaink mind-mind megerősítik a Rákóczi-szabadságharc nagyszerűségét, de megoldhatatlan nehézségeit is. De talán „az adózás kérdésében látszott meg legvilágosabban, hogy a központi hatalom mennyire tehetetlen és gyenge volt a nemesség hatalmi szervével, a vármegyével szemben. Minthogy az adószedést — központi államapparátus hiányában — nem a fejedelem ellenőrzése alatt álló központi hivatal intézte, a vármegyéknek módjukban állott az adóterhek teljes áthárítása a parasztságra." „A jobbágy probléma mellett az adóterhek alakították leginkább a paraszt—nemes viszonyt, ami a szabadságharc alapvető politikai kérdése volt." A nemesség adómentességét „Rákóczi a közteherviselés elvének kimondása ellenére, abszolút államhatalom híján, a gyakorlatban nem tudta áttörni." (78) A külföldi segítség elégtelen96