Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

megesen szöktek meg a táborból, mire a vármegye azt kérte Rákóczitól, hogy a nemesi felkelőket zsoldosokkal helyettesíthessek. Ez különben országos jelenség volt, sőt vissza is éltek Rákóczi engedélyével rendszerint, mivel önmaguk helyett ,,holmi gaz népet" küldtek táborba. Rákóczi a nógrádiak kérését azzal a feltétellel teljesítette, ha „a 200 nemesi felkelő helyett — a tisztek nélkül 240 főt kitevő — három 80—80 zsoldos katonából álló századot állítanak ki." (30) Akik a kuruc hadseregben, vagy a vármegye szolgálatában álltak nemesek, azok is kötelesek voltak magok helyett zsoldost kiállítani, mert szolgálatukért fizetésben részesültek. Akik nem engedelmeskednek az insurrectióra hívó parancsolatnak, azok „életek és javok elfogyásának magok lesznek okai" — mondja Rákóczi egyik kiáltványban. Szükség esetén karhatalommal is kényszerítette a nemeseket felkelésre, illetve zsoldosok kiállítására. Midőn az időszakos nemesi felkelés már teljesen eredménytelen volt, helyette „a nemesség terhére állandó jellegű lovas zsoldoskatonák" kiállítását rendszeresítették. Bercsényi a terveket ki is dolgozta. Rábízta Rákóczi ,.a jobbágyságot terhelő portalis gyalogság regimentekbe szervezését is." Bercsényi tervezetének lényege: „ezredekbe tömöríti a szomszédos vármegyék nemesi zsoldosait is, mint a jobbágyság hajdúit, s többé nem porták arányában, hanem ... a taksa bizonyos mennyisége után kell kiállítani egy lovas katonát. A zsoldos állítás alól senki sem vonhatja ki magát." Végül is Rákóczi egyezség útján kívánta megoldani a nemesség katonai terhelésének kérdését. De nem sikerült a szabadságharc érdekeinek megfelelő módon rendezni. A nemesi insurrectiónak zsoldosokkal való helyettesítése részben a nemesség, részben a vármegyék miatt nem hozta meg az eredményt. Rákóczi 1705 után is többször kénytelen volt a nemesi felkelés hadbaszóiítására több-kevesebb eredménnyel. (31) 1705. április 11-én Eszterházy Antal fordul Nógrád vármegyéhez kérve, hogy jó volna, ha a personalis insurrectióban és a portákra szám szerint limitált hajdúk kiállításában serénykedne a vármegye. 1706. február 13-i dátummal jelenik meg az a szabályzat, mely „A zsoldosok felállításáról, a renitensek büntetéséről és a nemesi felkelésről" intézkedik. A 9 pontból álló szabályzat kimondja többek között, hogy valahány zsoldos a birtokon található, megbüntettessék. Akik zsoldosokat nem állítottak ki, dupla annyi lovat (nyergestől, pokrócostól) legyenek kötelesek kiállítani. Ha három héten belül nem teszik meg, büntessék meg őket. A zsoldos rendes ember legyen, ne csapongó, vándorló. Aki mégis elszökik, ahelyett kötelesek másikat állítani. A szökevényeket meg kell büntetni, ha kell, fel lehet akasztani. Bercsényi Miklós 1706. augusztus 27-i levelében kéri, hogy „minden fő-nemes rend késedelem nélkül szálljon hát táborba." Barkóczy Ferenc 1706. szeptember 2-i levelében sürgeti a personalis insurrectiot. 1707. február 22-én Kajaly Pál fordul Darvas Ferenc alispánhoz. Levelében ,,3 compánia" kiállítását kéri a vármegyétől: embert, 72