Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

lovat, fegyvert. Fizetésüket az ország kasszájából fogják fedezni. Közli még a vármegyével azt is, hogy neheztel a Fejedelem Nógrádra, mivel felajánlotta az insurrectiot, de nem tett eleget felajánlásának, csak mentegeti magát. (32) Az elemzés céljából mesterségesen szétválasztott két gondolatkör — a jobbágyok, és a nemesek részvétele a kuruc hadseregben — azon a ponton már nem választható többé széjjel, midőn a nemesek önmaguk felkelésének megváltására zsoldosokat állíthatnak, s a zsoldosok a jobbágyok, vagy a „kuruc nevezet alatt" kóborló szökevények soraiból kerülnek ki. A nemesi felkelés, mint a nemesség részvételének egyik formája a szabadságharc utolsó szakaszában is megtalálható, amikor pl. adózási kötelezettségük teljesítése helyett ajánlják fel a nemesi insurrectiot. A nemeseket azzal állította zászlaja alá Rákóczi, hogy a nemzeti függetlenségért harcolnak ők is, a jobbágyok is. A jobbágyigények teljesítése a nemességet rekesztette volna ki táborából, holott polgárság híján rájuk is szükség volt. A feudalizmus körülményei között nem valósulhatott meg Rákóczi eredeti célkitűzése, a nemzeti függetlenség, a jobbágyság hajdúszabadsággal való jutalmazása. „Összeomlott a magyar jobbágyság nagy megmozdulása a hazáért és a szabadságharcért. ... A rendek osztályönzése, anélkül, hogy ezt a nemes urak valamennyien akarták volna, a Habsburg-ház malmára hajtotta a vizet." (33) A teljességre törekvés igénye nélkül kívántuk a kuruc hadsereg problémáiról addigi ismereteinket Nógrádi adatokkal bővíteni. A továbbiakban a szabadságharc alakulását nagyban befolyásoló másik tényezővel, a hadseregellátás, adózás kérdését mutatjuk be, szintén a teljességre törekvés igénye nélkül. Hadseregellátás, adózás, gazdasági helyzet A hadseregellátás gondjait, mint a feudalizmus korában mindig, elsősorban a parasztság viselte. A szabadságharc kezdetén Rákóczi saját birtokának jövedelméből és a kincstári jövedelmekből (fiskális birtokok, harmincadok, sókereskedelem, bányák) fedezte a háború költségeit. Ehhez járult még később a francia királytól kapott segély, a dézsma, a pénzadó, az élelmiszeradó. A hadsereg élelmezése, fizetése, felszerelése. A felkelés kezdetén részben a katonák maguk zsákmányoltak, részben a hadtáp területén lévő vármegyék adományaiból, a tőlük elvett ,,natúrálék"-ból éltek, részben a vármegyékre kivetett összegekből fedezték a katonák szükségleteiket. 1703 őszén a katonaság a parasztságot sem kímélte. Rákóczi kénytelen 1703. szeptember 7-én rendeletet kiadni a falusi lakosság védelmére, a parasztság készleteinek igénybevétele ellen. A hadsereg élelmezésének, fizetésének, felszerelésének intézésére még 1703 őszén létrehozza Rákóczi a Hadi Commissariatust. Orszá73