Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)
II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez
a szécsényi országgyűlés után — kezdett előtérbe kerülni a fő- és közép nemesség. Rákóczi szívesen látta volna a szabadságharc bázisaként a középnemességet. A reményeiben egyre inkább csalódó jobbágy katonák és a nemesi vezetés között mélyül a szakadék a hadseregben, mélyül az otthonmaradott jobbágyok és földesurak között is, különösen azután, hogy Rákóczi egyre többször enged a főnemesi vezetésnek. Főnemes tisztjei és Rákóczi között a szemlélet, és a haditaktika terén egyaránt ellentét a jellemző, és ellenségeskedés tapasztalható Rákóczi főparancsnokai között is. A fő- és középnemesek, az egy-két jobbággyal gazdálkodó kúrialisták, az inkább a jobbágysághoz, mint a nemességhez tartozó armalisták egyaránt megtalálhatók a szabadságharcban résztvevők között. Az armalistákat Rákóczi kivette a portális adózók sorából, s katonáskodást kívánt tőlük is, mint a birtokos nemességtől. ,,A nemesember katonáskodásának törvény által rendelt módja a nemesi felkelés, az insurrectio ; .. . mikor az uralkodó dobot és zászlót küldött a vármegyének, a nemes köteles volt fegyvert fogni és táborra menni. Aki az insurrectióról igazolás nélkül maradt el, azt az 1622. évi XX. te. értelmében vagyoni állapota szerint büntették." (26) Rákóczi már 1704. március 17-i levelében kér Nógrád vármegyétől nemesi insurrectiót. (27) Majd 1704. március 30-i levelében fordul ugyanez ügyben a vármegyéhez ,,. . . a nemesi vármegyének serio intimallyuk, hogy ha nemesi szabadságát szereti s egyszersmind azon ellenség ellen magát és javait megtartani akarja, tegyen in gremio sui olly dispositiót, hogy mennél felesebb számmal és jobb készülettel viritim insurgálván, nyolezad napok alatt jöjen táborunkban. Különben hogy ha kik a nemes vármegye tagjai közül a közjónak és hazánk szolgálattyának előmozdításában késedelmeskednek, vagy táborunkban nem jőnek, jövendőben is magok nemesi szabadságának, életeknek és javaiknak elfogyásának magok lesznek okai; mellyet is praeocupálni, és a nemes országhoz való hiti, s kötelességének eleget tenni akarván, intimationkat késedelem és fogyatkozás nélkül effectualni igyekezzenek." (28)" Nógrád vármegye nemessége igyekezett a ránehezedő terheken könnyíteni és sérelmeit 1704. december 16-án írásban terjesztette Rákóczi elé. Panaszolták, illetve kérték, hogy miután a földvári sáncnál 500, Nógrádnál 300 emberük van, s a portalis hajdúk száma 1260, csökkentse Rákóczi terheiket. Az 1704. december 29-i nemesi közgyűlés tárgyalta Rákóczinak írásban adott válaszát. A vármegyére kivetett katonaság számát 500 gyalogosra és 200 lovasra csökkentette Rákóczi. A közgyűlésen elhatározták, hogy 400 hajdút a földvári sáncokhoz, 100-at pedig a fejedelem táborába irányítanak. Ezeket a gyalogosokat a falvak kötelesek előállítani — az adóporták arányában — ruhásán és fegyveresen. „Bizottságot alakítottak, mely 1705. január 8-án állapítsa meg, hogy a 200 főből álló nemesi lovasság kiállításának terhét milyen mértékben viseljék a birtokos és az armalista nemesek." (29) 1705 február közepén még javában folyt a megyében a 200 főből álló lovas katonaság toborzása. De a már hadbaszállt nemesek is tö71