Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

a kuruc sereg győzelmétől várhatja. ,,. . . a parasztság a szabadságharc kirobbanásának pillanatában, közvetlen anyagi érdekeinek elébehelyezte osztályérdekeit, s osztályérdekei az ország függetlenségével estek egybe." (2) Valószínű, hogy Rákóczi 1703. augusztus 29-én, (Heves megyével egyidőben) hívta csatlakozásra Nógrád megyét. A kurucok 1703. szeptember 3-án léptek a megye területére. Számuk ekkor kb. 400 fő. A jobbágyság mellett a mezővárosi polgárság, kisnemesség már a főnemesség gácsi elzárkózása idején (1703. szeptember—október) Rákóczi zászlaja alatt állt. 1703. novemberében négy zászlóalj nógrádi kuruc volt Radvánszky János parancsnoksága alatt. A megye nemessége 1703. november 8-i közgyűlésén döntött amellett, hogy csatlakozik Rákóczihoz. Az 1703. december 24-i losonci nemesi közgyűlésen rendelték el a népfelkelést, amit a paraszt vármegye bevonásával valósítottak meg. Járásonként 50—50 népfelkelőt állítottak ki egy-egy parasztkapitány vezetése alatt. (3) A toborzott, önként jelentkező kurucok mellett voltak azonban olyan katonái a kuruc hadseregnek, akik csak a kényszernek engedve álltak katonának. Ilyen „kényszer-kurucokból" állt jórészt a megyék portális katonasága. Rákóczi a szabadságharc kezdetétől megkövetelte ugyanis, hogy a vármegyék, portaszámuknak megfelelő fegyveres gyalogságot állítsanak ki. A porták után kivetett hajdúk fizetése, felszerelése a jobbágyságot terhelte. Kezdetben adóportánként tíz gyalogos kiállítása volt a vármegye feladata, ami oly nagy teher volt az élelmiszeradóval is terhelt jobbágyság számára, hogy ezen kötelezettségnek csak rövid ideig tudott eleget tenni. Rákóczi 1704. december 14-i levelében fordult Nógrád megyéhez. Közli, hogy több vármegye panaszkodik az adóportánkénti tíz gyalogos kiállítása miatt, jóllehet, a gyalogság számának szaporítása a hadakozásnak nagy előnye. Ujabb rendelkezés szerint a vármegyének 200 lovast, 200 gyalogost kell kiállítania. írja, hogy ,,.. . ezen számú lovast, s gyalogságot könnyen, s hamarébb a nemes vármegye minden készségével sistálhattya táborunkban, s nem is lehet semmi olly oka, mely a nemes vármegyét ebben restáltathassa." (4) 1705 tavaszán szabályozza ismét a fejedelem a portánkénti katonaállítási kötelezettséget. Ekkor telkenként négy hajdú kiállítását követelte meg. 1705. április 20-i levelében közli Bercsényi Miklós Nógrád vármegyével: a porták feladata a hajdúk kiállítása. „így remélheti a nemes vármegye is a maga seregeinek állandóságát." A vármegye igyekezzen a zsoldosokat mielőbb kiállítani, ne ingerelje önmaga ellen a fejedelmet. A vármegye katonáit Nagy Hont, Kis Hont, Zólyom és Pest vármegye katonáival együtt állítsák ki. (5) Az 1703. szeptember 28-án Rákóczi által kiadott vetési, „jobbágyságnál való pátens" hosszú időre szabályozta a jobbágyság részére a katonaállítás, a kötelezettségek viselésének kérdését. „.. . egyfelől a fegyverben álló jobbágyok felé biztosította saját maguk és házuk 65