Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

ellátott a vármegyéből kiállított katonaság. A válság feloldását szolgáló fejedelmi döntéseket előkészítő katonaösszeírást itt országos viszonylatban igen korán, március végén kezdték meg. A falvanként és mezővárosonként négy járásra osztva végzett gondos munka alapján ekkor 488 nemesi kiváltsággal nem rendelkező, tehát közrendű személy szolgált a zászlók alatt, ezen kívül kétszázat nemes és kilenc zsoldos. Feltehetőleg a volt végvári katonaságot nem vették számításba, a nemeseknek minősítettek megítélése is kétséges, mindezt összevéve az arány a vármegye összlakosságához mérten általában az országos viszonyokra jellemző, az északkeleti országrész vármegyéivel összevetve kedvezőtlenebb, de az összeírás időpontját sem hagyhatjuk figyelmen kívül: az országos válság mélypontja.

44 Bercsényi Miklós a saját parancsnoksága alá tartozó északnyugati területen úgy állítja meg a hadak bomlását, hogy 1704 április elején Léván kiadott pátensében megismétli a brezáni szerződést: „Ki ki hazája mellett üllyen föl, eözvegyekért, árvákért, ügyefogyott szegényekért fogjon fegyvert. Valakik az istenes intésemnek helyt adnak, városok, faluk, helységek vagy köz emberek az méltóságos fejedelemtől e vighre adott authoritasambül azokat, assecurálom s hitességh el maghokkal, ha föltámadnak, fegyvert fognak, mind magnók, mind jövendő maradikok minden adózások, terhek, s földes urak hatalmából örökössen föl szabadíttatnak és szabadsággal megh ajándikoztatnak, s hogy ha valamely helységhek eggészben fölkelnek és hadakozni szabadulásukért készek lesznek, helységekkel együtt örögh szabadságot nyernek."

45 Nem ismerjük pontosan a pátens hatósugarát. Léváról adták ki, Bars vármegye levéltárában maradt reánk, Nyitra vármegyei visszhangját ismerjük.

40 Feltételezhető, hogy Nógrádba is eljutott, hiszen sokan szolgáltak innét Bercsényi parancsnoksága alatt. Nógrád falvaiban sok szlovák jcbbágy lakott.

47 Bercsényi maga írja, hogy szlovák nyelven is kiadott „biztató pátenseket". „Helyt kell adnunk olyan feltevésnek — írja a szlovák jobbágyság mozgalmainak kutatója — hogy a felszabadítást a földesurak hatalma alól Bercsényi szlovák pátensében is megígérte, s elsősorban ezzel magyarázható, hogy a fővezér következő leveleiben is arról számol be Rákóczinak, hogy a szlovák szegénység valósággal árad a zászlók alá."

48 A társadalmi ellentétek azonban nemcsak a falvakon, hanem a mezővárosokban és a városokban is elevenek. A viszonyok bonyolultságára jellemző a pásztói eset. A lakósok itt vasvillákkal és botokkal támadtak a vármegyei tisztekre, akik Rákóczi parancsa szerint pásztói Vas Mihálynak akarták visszaadni malmát.

49 A besztercebányai polgárok és hajdúk ellentéteiről pedig két szlovák katonafolyamodvány tájékoztat. Polereczky Mátyás főhadnagy Rákóczi parancsára hivatkozva követeli, hogy otthonmaradt feleségét adóval és szolgáltatással ne terheljék: „Talán olyan is akad a polgár urak 54