Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

egész helység férfilakossága hadban állott volna. Lehetséges, hogy ezért olyan kevés a hajdúvárosi kiváltságot nyert helységek száma. A fegyverben álló jobbágykatonaság azonban 1704—1705 folyamán egyre hevesebben követelte a brezáni szerződésben kikötött és pátensekben is megígért szabadságának törvénybe iktatását.

42 A másik oldalon viszont a rendi kiváltságokhoz ragaszkodók ostromolták Rákóczit. A támadások egyik céltáblája az udvari tanács. Forgách Simon tábornok már 1705 elején azt követeli, hogy a tanács a generálisoktól vagyis a főuraktól függjön, Bercsényi Miklós pedig ugyancsak az udvari tanács miatt árasztja el szemrehányásokkal a fejedelmet. Ma még nem ismerjük ennek a belső társadalmi harcnak minden részletét. Bizonyos azonban, hogy 1705 koraőszén a szécsényi országgyűlés feszült viszonyok között ült össze, a szabadságharc vezetői, az államhatalom és a társadalom különböző osztályait nagy belső ellentétek osztották meg. Az első konföderáció átmeneti államforma volt. Feudális viszonyokra épült, de úgy hogy Rákóczi és az udvari tanács kormányzott, rendeletekkel, igyekeztek megreformálni az országos terhek társadalmi elosztásának rendszerét, és a fejedelem minden erővel azon volt, hogy a parasztságot elválassza a fegyverviselők csoportjaitól, ezeket kiemelje a földesúri hatalom és az állami teherviselés javarésze alól, a jobbágyságot pedig állami védelmi intézkedésekkel védje a földesúri túlkapásokkal, katonai hatalmaskodásokkal szemben, hogy elviselhessék az új állam terheit. Mindez sértette a rendi érdekeket. A szabadságharc táborán belül pedig több vármegye, nemes, főúr és különböző származású hadi tiszt a szabadság nevében gyakorlatilag korlátlan egyéni hatalmat, vagy a főurak, vármegyék, földesurak érdekeit szolgáló kormányzást követelt. 6. A szabadságharc elsq országgyűlését először Rákos mezején, majd Hatvanban vagy Léván tervezték megtartani. Végül Rákóczi döntött úgy, hogy az országos tanácskozás Szécsényben legyen.

43 Miért választott így a fejedelem? Milyenek voltak itt az erőviszonyok az országgyűlést megelőző időszakra jellemző kiélezett helyzetben? E kérdésekre a kutatások jelenlegi állása szerint csak töredékes adatokból levont következtetésekkel válaszolhatunk. 1704 elején a társadalmi mozgalmak egyik gócpontja ez az országrész. A vármegye hadjáratok útvonalában, az északnyugati hadmüveletek vonzáskörzetébein fekszik, két fontos ipari vidéket, a vasipar központját és a bányavárosokat köti össze, tehát terhei is az átlagosnál nagyobbak. Mivel azonban sokféle foglalkozású, nagyon eltérő anyagi helyzetű, vallásilag és nyelvileg is nagyon megosztott lakosság élt itt, az indítékok is nagyon különbözők. Rövid áttekintésünkben csakis az országos tendenciákat hordozó esetekre figyelhetünk. 1704 koratavaszán az északnyugati országrészen több esetben zendülés tört ki. Nógrád vármegyében is végigsöpört az országos jobbágy és katonamozgalmak hulláma. Tolvaj Ferenc 1704. március 1-én „szófogadatlan, vakmerő falvakról" ír, arról, hogy kevés és rosszul 53